Stúdió fotózás alapok: Tudsz annyit, mint egy 3 éves?

Stúdió fotózás alapok

Ebben a rendhagyó, cseppet sem komoly videóban arról beszélgetünk a kislányommal, hogy milyen eszközök vannak a házi stúdiónkban és azok mire jók. Az a helyzet, hogy még engem is meglepett, hogy mennyi tudást szívott már magába a fényképezésről. Fotózás közben is pont ilyen, szóval ha esetleg azt gondoltad, hogy róla könnyebb képeket készíteni, mint az átlagos korabeli gyerkőcökről, akkor itt a bizonyíték, hogy nem. Folyamatosan trükközni kell, hogy legalább nagyjából az történjen, amit az ember eltervezett.

Szokás szerint azért igyekszem hasznos is lenni, úgyhogy az egyes eszközök használatáról is beszélek a videóban. Korábban már egy Instagram élő adásban, sztoriban, és ezek nyomán az ingyenesen letölthető Fotósuli ebookomban is szót ejtettem erről, de most a videó apropóján ebben a posztban is összefoglalom a tudnivalókat.

Kihívások a stúdiófotózásban és a házi stúdió kialakításában

Alapvetően három fő kihívást látok:

  1. A fotósiskolákban, workshopokon a stúdiós gyakorlatokon az oktatók gyakran mindent megcsinálnak, még a gépbeállításokat is elmondják. Így a résztvevőknek gyakorlatilag csak “kattintgatni” kell, nincs lehetőség valódi stúdiós gyakorlat szerzésére és az egyes eszközök kitapasztalására sem. Ez nemcsak az önálló fotózás során jelent kihívást, hanem akkor is, amikor az ember magának próbál eszközt vásárolni, hiszen nem feltétlenül tudja, hogy pontosan mire van szüksége.
  2. Otthon sokszor csak egészen kicsi hely áll rendelkezésre a fotózáshoz, és az is lehet, hogy minden alkalommal pakolni, rendezkedni kell. Sőt esetleg az is felmerülhet, hogy az ember ezeket a cuccokat időnként magával vinné helyszínre is. Emiatt nagyon nem mindegy, hogy milyen nehezek és mekkora helyet foglalnak ezek a felszerelések, össze lehet-e őket csukni például.
  3. Az ember szeretne legalább (fél)profi cuccokat, de azért nem akar nagyon sokat költeni. Kezdőként nehéz lehet megállapítani, hogy mi az, ami már nem túl kevés, de nem is túl sok, hanem pont elég. Azaz mi a legjobb ár-érték arányú megoldás arra, amit szeretnénk. És lehetőleg pár hónap múlva is ugyanígy gondoljuk róla.

Fotózás otthon, házi stúdióban – A leggyakoribb kérdések

  • Vakut vagy állandófényű lámpát érdemes beszerezni?
  • Milyet, mennyit?
  • Milyen fényformálók jöhetnek számításba?
  • Milyen egyéb kiegészítőkre lehet szükség?
  • Mit nem érdemes megvenni?

Mielőtt belevágnánk, azért szeretném tisztázni…

Nem tartom magam “menő” stúdiófotósnak, inkább kültéren szeretek fotózni, illetve esetenként enteriőr napfénystúdióban természetes fénnyel.

DE: pár éve még az OKJ vizsgámra való készüléskor elkezdtem építeni egy pici házistúdiót gyakorlásra és saját szórakozásra. Itt többnyire a kislányomat fotózom. A posztban tehát nem “általános igazságok” szerepelnek, hanem az én véleményem, gyakorlatom! Azok a dolgok, amiket én megvásároltam és szeretek használni vagy éppen teljesen felesleges pénzkidobásnak tartok.

Ami a stúdiófelszerelést illeti, leggyakrabban a Mikrosatnál vásárolok, a fotózáshoz és videózáshoz való eszközöket pedig többnyire a Fotoplus-tól szerzem be. Olyan helyen szeretek vásárolni, ahol értenek hozzá, ismerik a termékeket és tudnak tanácsot adni. Ez azért van, mert az életem túl rövid ahhoz, hogy mindennek utánanézzek és még abban is önálló informált döntést hozzak, hogy melyik UV szűrőt vagy pumpát válasszam.

Fotózás otthon: Mekkora és milyen helyre van szükség házi stúdió kialakításához?

Akár egészen pici helyen is lehet fotózni, de megvannak a maga limitációi. 

Az én alagsori ministúdióm, ahol a fenti videó is készült, kb. 16 nm (4x4m), így felnőttről álló egész alakos képet legfeljebb a mosókonyhából, 35 mm-es objektívvel tudnék készíteni. Mondjuk nem szoktam. A másik nehezítés, hogy kicsi a belmagasság (2,2 m), így egy nagyobb fényformálóval csak ülő felnőttet tudok fotózni. Bárhol alakítasz is ki stúdiót, ezek mind fontos szempontok lesznek. Egy ekkora hely leginkább gyerekfotózáshoz elegendő, de számos híres nemzetközi fotós indult hasonló méretű “lyukakból”.

A falakat sötétszürkére festettem, mert mindenhonnan verődött vissza a fény, de ma már inkább fehéren hagynám és úgy helyezkednék, hogy kihasználhassam ezt a derítő hatást, esetleg indirekt módon vakuznék a falak használatával. 

Nekem ebben a stúdióban egyáltalán nincs berendezés, csupán néhány ülőalkalmatosság (ezekről később). Az egyik, amit megfogadtam magamnak, hogy nem fogok mindenféle kellékeket felhalmozni. Ez persze személyes preferencia kérdése, a ruhák tekintetében azért időről időre elcsábulok.

Milyen fényeket használok?

Három darab 320W-s Mikrosat Basic stúdióvakum van (ez már kifutott termék), ami nem számít különösebben profi felszerelésnek, faék egyszerűségű és viszonylag kis teljesítményű, de nekem pont elég. Az esetek többségében kettő vagy egy vakut használok, hármat csak akkor, ha fehérre akarom világítani a hátteret. Indulásnak házi stúdióba simán elég lehet egyetlen vaku is, esetleg kettő.

Nekem ez a vakuteljesítmény azért elég, mert kicsi helyem van és nyitottabb rekesszel fotózok (f/2-5.6 között), általában egy embert. Így is többnyire a legalacsonyabb intenzitással mennek.  Szóval könnyen lehet, hogy neked sincs szükséged egyből mondjuk 600 Ws vakukra. 

A vakukat egyébként szettben vettem kioldóval, állvánnyal, fényformálókkal (utóbbiakról később). Limitációjuk, hogy nehezen hordozhatók – legalábbis én nem akarok ennyit cipelni – és áramellátás szükséges hozzájuk. Ahogyan említettem, ezek már nem érhetők el a kínálatban, vannak viszont helyettük a Godox MS300-asok, amik kisebbek, kompaktak és rádiós vevő is van bennük.

Ha vakut kell vinnem valahova, akkor rendszervakut (Godox V1-S) vagy a videóban is bemutatott Godox AD200-at viszem magammal. Ilyenkor kioldót (aminél figyelni kell, hogy melyik gyártóhoz való), állványt és fényformálókat is teszek el, rendszervakut gépen legfeljebb rendezvényen használok. Ezek a vakuk viszonylag kicsik, könnyűek, aksiről üzemeltethetők, és HSS képesek, így szabadtéren derítésre is jól használhatók (a rendszervakuzásról, HSS-ről bővebben a Fotósuli ebookomban olvashatsz).

Villanó- vagy állandófény? (Fotózás vs. videózás)

A ledes világítás (állandófény) nagy előnye, hogy látod a végeredményt, ezért kezdőként egyszerűbb használni. Szintén előny, hogy videózáshoz is használható és általában változtatható a színhőmérséklete is.

Hátránya a kisebb teljesítmény (szikrázó napsütésben kevés lesz), viszonylag magas ár, az, hogy folyamatosan az alany szemébe világít, illetve hogy nem fagyasztja meg a mozgást (mint a vaku a villanásával), így gyorsabb zársebességet kell használni és ez magasabb ISO-t követelhet.

Amikor a vakuimat beszereztem, még nem is gondoltam ledes világításra. Ma már gondolnék, de szerintem a vaku olcsóbb, és bizonyos szituációkban jobban teljesít (pl. kültéren).

A legköltséghatékonyabb megoldás, ha beszerzel egy Godox/Yongnuo rendszervakut, állvánnyal, fényformálóval, kioldóval. Olyan állványfejet javaslok, amibe be tudod fogni a rendszervakut és Bowens-bajonettes (lásd még a Fotósuli ebookban a rendszervakus témát), így bármilyen hagyományos fényformálót fel tudsz rá tenni és nem kell egyedi csatlakozásúakat vásárolnod külön (ebbe egyébként az enyémek közül csak az AD200 fér bele, a V1-S nem).

Szintén nagyon praktikus a videóban is bemutatott fénykard, nekem a Yongnuo YN360II típusú van, ami csak egyfajta színhőmérséklettel világít (5500 K), illetve tud különböző színeket is.

Milyen fényformálók váltak be?

A leggyakoribb beállításom a főfény nagy (120 cm) octobox-szal, aminek szép, majdnem kör alakú a becsillanása a szemben, és valamilyen derítés: derítőlappal, négyszögletű softbox-szal vagy brolly box-szal (180 cm). Talán furcsának tűnhet az utóbbi, de ezt a nagy felületről történő derítést Felix Kunze-tól lestem el, igaz, ő másképp csinálja.

Ha kültérre viszek fényformálót, akkor a beauty box-omat szoktam választani, ami ernyőszerűen összecsukható.

Ritkábban használom, és ahhoz, amit én fotózok, nem tartom elengedhetetlennek:

  • beauty dish – beauty és divatfotókhoz,
  • négyszárnyú fényterelők (színes gélekkel/fóliákkal) – szintén hasonló témákhoz,
  • áteresztő ernyő,
  • méhsejtrácsok.  

Ahogyan a videóban is említettem, magukban nem használom az alapreflektorokat sem, legfeljebb a háttér megvilágítására. Ha fehér falat vagy plafont használnék indirekt vakuzáshoz, azt simán az alapreflektorral tenném.

A különböző workshopokon az a “legveszélyesebb” egyébként, hogy sokszor – érthetően – igyekeznek egyedibb világításokat bemutatni a fotózás során (miközben amúgy a résztvevőknek még az alapvilágítások sincsenek meg), és ezekhez a legkülönfélébb fényformálókat használják, az ember meg elkezd vásárolgatni, aztán természetesen állnak a szekrényben. Szóval nem feltétlenül érdemes ezekre költeni, hacsak nem te akarsz lenni a következő Lindsay Adler.

Egyéb kiegészítők fotózáshoz a házi stúdióban

derítőlap nagyon olcsó és nagyon hasznos, nekem olyan van, ami 110 cm-es és 5 az 1-ben: ezüst, fehér, arany, fekete, áteresztő. Ez elég sokat szerepel a videóban is. Leggyakrabban az ezüstöt és a fehéret használom. Az ezüst előnye, hogy messzebbről is használható, mint a fehér, viszont keményebb a fénye. Végre beszereztem hozzá egy derítőlaptartó kart is, így segítő nélkül is tudom használni a ministúdióban.

Stúdióban fotózáshoz ritkán használom, de van tripodom is (Manfrotto 290 Xtra karbonállvány gömbfejjel). Ez az állvány mostanában leginkább a videózásban van a segítségemre. Második állványt nem vettem, úgyhogy ha két géppel videózok, akkor a könnyebbet a Gorillapodomra szoktam feltenni.

Illetve van még egy tárgysátram is (Godox 90x90x90 cm), amit tárgyfotózáshoz szereztem be. Ez utóbbit annak ajánlom, aki pl. webshopba szeretne fehér hátteres képeket, és nincsen szüksége high-end profi minőségre.

Hátterek, háttértartók, ülőalkalmatosságok

papírháttereimet falra szerelhető háttértartón tárolom, és tekercselőkkel lehet őket fel- és lehúzni. Három papírhátterem van (fekete, fehér, bézs), ez bőven elég is nekem. Ezeket a háttereket leginkább headshotokhoz használom.

Van mobil háttértartóm is, ezen van most a kétoldalú “fine art” hátterem (KOA Backdrops a legjobb, a magyar Oliphant!), de van hordozható fekete és zöld szövethátterem is, amit szintén erre lehet feltenni. A zöldet azért vettem, hogy milyen jól jön majd különböző kompozit képekhez, persze mondanom sem kell, hogy még sohasem használtam. A rögzítő csipeszeket barkácsboltból érdemes beszerezni, a fotós boltokban elképesztő pénzeket kérnek értük!

A leghasznosabb egyéb kiegészítőim ülőalkalmatosságok: filléres IKEA fellépők (12), ill. apple box (Gerika). Nagyon változatosan használhatók, főleg az utóbbi, akár sima ülő, akár támaszkodós pózokhoz.

Nem kifejeztetten stúdiófelszerelés, de nagyon szeretem a fotós övemet is, nekem ez vált be a különböző pántok helyett. Mivel én MILC gépeket használokSpider Holster SpiderLight övem van (dupla verzió erre). DSLR-hez is lehet kapni, az valamivel nagyobb.

Ami teljesen felesleges volt

A legnagyobb pénzkidobás részemről a videóban is mutatott Polaris Karat fénymérő volt, amit sohasem használok, de ahogyan elnéztem, a nagy nemzetközi fotósok sem. Nagyon hasznos lehetett a filmre fotózásnál, vagy akár most, ha nagyon pontosan kell valamilyen arányokat beállítani több vakus világításnál, de egyébként sok értelme nincsen. Megnézed a képet és állítasz, ha szükséges.

Amit még szeretnék fotózáshoz…

Amit még szeretnék majd egyszer fotózáshoz, az egy V-flat és egy komolyabb led (Jinbei EFII-200), és akkor a videós dolgokat hagyjuk is, mert azzal még csak most kezdtem el foglalkozni. 

Szóval nem lehet ezzel leállni, de remélem, hogy nektek azért a fentiekkel sikerül egy kicsit fókuszáltabban vásárolni.

Ha tetszett a bejegyzés, akkor iratkozz fel a hírlevelemre, kövess Instagramon (@dreamworldphotohu) és YouTube-on (@dreamworldphotography) is, és ne felejts el körbenézni a Boltban!

Oszd meg!

Megosztás itt: facebook
Megosztás itt: twitter
Megosztás itt: linkedin
Megosztás itt: pinterest
Megosztás itt: print
Megosztás itt: email

Ez is érdekelhet

Halloween arany óra

Az Adobe Lightroom Classic használata: teljes munkafolyamat lépésről lépésre kezdőknek és haladóknak

Az utómunka során az egyik legfontosabb dolog, hogy legyen egy terv a fejünkben, ami alapján haladunk. Így érhetjük el azt az eredményt, amit megálmodtunk, és így nem kell korábbi lépésekhez újra és újra visszatérnünk valamilyen későbbi módosítás miatt. Ebben a bejegyzésben azt a Lightroom Classic képszerkesztési munkafolyamatot mutatom be, ami alapján dologozom, és amit a Lightroom Mastery

Tovább olvasom »
gyerek fotózás

6 tipp, hogy jobb képeket készíthess a gyerekekről akár az otthonodban!

Szülőként sokszor ellenállhatatlan vágyat érzünk, hogy megörökítsük a gyerkőcöket. Hiszen folyamatosan változnak, fejlődnek, túl hamar felnőnek, és ezeket a pillanatokat szeretnénk megőrizni. Nemcsak magunknak, de nekik is. A gyerek fotózás azonban nem kis kihívást jelent, hiszen a gyerekek izegnek-mozognak, nem akarnak a kamerába nézni, és olykor többszáz ellőtt kép után sincsen olyan, ami igazán jól

Tovább olvasom »
Halloween kék óra

Adobe Lightroom Classic vagy Adobe Lightroom (CC): Mi a különbség?

Amikor az ember elkezd érdeklődni az Adobe képszerkesztő programjai iránt, akkor viszonylag hamar belefut, hogy többféle verzió is létezik. Nemcsak a különböző platformokra (asztali gép, mobil, tablet, illetve web), hanem úgy egyébként is… Két szoftver is fut ezen a néven, az egyiket jelenleg Lightroom Classic-nak, a másikat pedig simán Lightroomnak (korábban CC) hívják. Sőt, az

Tovább olvasom »

Szólj hozzá!

Scroll to Top