Örömmel zárnám rövidre ezt a témát azzal, hogy sehogy és fotózz inkább a napfelkelte vagy naplemente csodás fényeiben, esetleg felhős időben. Hiszen fotósiskola első lecke, igazán jó fényképet csak megfelelő fényviszonyok között lehet készíteni. De mi van olyankor, ha erre nincsen lehetőség? Például egy esemény fix időhöz és helyszínhez kötött? Olvass tovább, mert létezik megoldás azokra az esetekre is, amikor szikrázó déli napsütésben kell fényképeket készítened.
De miért is kerüljük a tűző napot a fotózás során?
A mai napig szoktam hallani, hogy milyen szépen süt a nap, pont ideális a fényképezéshez. “Gyere, Mancika, állj ki a napra, lefotózlak!” A nap azonban egy nagyon erős, és távolsága miatt pontszerű fényforrás, ami kemény fényt és árnyékokat eredményez. Emiatt az alanyod jó eséllyel úgy fog kinézni a képen, mint egy panda. A hunyorgásról, könnyezésről és grimaszról már nem is beszélve.
A csúcsfények kiéghetnek (túl világosak, fehérek lesznek), az árnyékos területek bebukhatnak (túl sötétek, feketék lesznek). Még nehezebb a helyzet, ha az árnyékos és napos területek találkoznak a képen, hiszen szinte lehetetlen ezeket helyesen exponálni, utómunkában biztosan tompítani kell a csúcsfényeket és visszahozni az árnyékokat. Emellett kevésbé tetszetős lencse becsillanások is megjelenhetnek és összességében sokkal szaturáltabbak is lesznek ezek a fotók, mint azok, amik az árnyékban készültek.
1. Találd meg a helyes expozíciót!
A portréfotózás során általában szeretünk tágabb rekeszt használni, hogy az alanyunkat le tudjuk választani a háttérről és kiemeljük. Erős fényben erre korlátozott lehetőségek vannak, hiszen még a legalacsonyabb ISO és leggyorsabb zársebesség mellett is előfordulhat, hogy jócskán szűkíteni kell a blendét, hogy ne égjen ki a fotó. Ilyen esetben segíthet, ha sötétítő (ND) filtert teszel az objektívre.
Az expozíciót a csúcsfényekre érdemes beállítani, ha nem szeretnéd elveszíteni a részleteket a kép legvilágosabb részein. Figyelj azonban arra, hogy ha a kép bizonyos területei túlzottan alulexponáltak, akkor azok eléggé zajosak lehetnek. Ha nem zavarnak a kiégett csúcsfények, az alanyra is beállíthatod az expozíciót. Extrém fényviszonyok között a spot fénymérés segíthet megtalálni a helyes expozíciót az alanyra. Az elkészült képnél a hisztogram segítségével ellenőrizheted is, hogy vannak-e kiégett területek, különösen ha a fényviszonyok miatt alig látod a kijelződet.

2. Keresd az összefüggő, árnyékos részeket a fotózás során!
A legkézenfekvőbb megoldás, ha igyekszel olyan helyszínt találni, ahol összefüggő árnyék van, például valamilyen épületnek köszönhetően. Sokan próbálják a fák által adott árnyékot is használni, ez azonban az esetek többségében keveset segít, hiszen garantáltan mindent zöldre színez és sokszor foltokban szűrődik át a fény. Mindkettőt nagyon macerás utómunkában javítani és előfordulhat, hogy nem is lehet igazán szépen.
Ha nincsen árnyék, megpróbálhatod te is megteremteni valamilyen tárgy vagy akár a saját tested segítségével. Illetve vannak például olyan derítőlapok, amelyek áteresztőek, így tulajdonképpen szoftbox-szerűen tudják lágyítani a nap fényét. Nem árt hozzá segítő, de ha nincsen, akkor állványon is elhelyezheted derítőlaptartó kar segítségével.

3. Kerüld az alanyra szemből érkező fényt!
A legtöbb esetben van arra lehetőség, hogy ne szemből érkezzen a napfény az alanyokra. A nap általában nem teljesen felülről süt, így az alanyok megfelelő elforgatásával árnyékba kerülhet az arc, és így egyenletes fény (árnyék) lesz rajta. (Hasonlóan ahhoz, mint amikor a naplementés képeknél használjuk az ellenfényt.) Ilyen apró módosításokat nagyobb gyerekekkel vagy felnőttekkel tudsz tenni, kisebb gyerekekkel sokszor inkább a szerencsén múlik, hogy sikerül-e megfelelően “terelgetni” játékkal, segítővel. Ilyen fényben segít az is, ha az alanyok nem néznek közvetlenül a kamerába. Ne felejtsd el használni az objektíved napellenzőjét!

4. Ha van rá lehetőséged, deríts a fotózás során!
A naplementés, ellenfényes fotózásoknál általában meg lehet úszni derítés nélkül is, hiszen a fényes és árnyékos részek között már sokkal kisebb a különbség. Nap közben ez sajnos biztosan nem lesz így, ezért ha van lehetőséged, használj fehér vagy ezüst derítőlapot vagy vakut a derítéshez. Az a legegyszerűbb, ha van segítőd, aki tudja pozicionálni a derítőlapot vagy vakut, de állvány segítségével is megoldható. Ne deríts a gépben lévő kisvakuval vagy a gépen elhelyezett rendszervakuval, mert nem lesz szép az eredmény. Ezek pont szemből érkező, apró fényforrások, amik lapossá teszik a képet. A vakut a lehető legkisebb, de már jó eredményt adó villanással használd. Azzal azért számolj, hogy igazán erős napsütésben egy rendszervaku kevés lesz, akár 400-600W-ra is szükséged lehet.
5. Kíméld a szemet és használj kiegészítőket!
Ha szemből süt a nap az alanyokra és ezen nem lehet változtatni, akkor igyekezz kímélni a szemüket. Amikor éppen nem fotózol, nyugodtan becsukhatják és adott időpillanatban nyissák csak ki. Vagy egész egyszerűen forduljanak csukott szemmel a nap felé és úgy készüljön róluk kép. Segíthet a kalapok, napszemüvegek, illetve napernyők használata is. A kalapokkal érdemes okosan bánni, mert könnyen előfordul, hogy túlzottan beárnyékolják az arcot.

6. Komponálj okosan, amikor fotózol!
Ha erős napfényben fotózol, válassz nagylátószögű objektívet és készíts olyan egész alakos felvételeket, ahol a környezet is látszik. Ilyen esetben az arc sokkal kevésbé lesz hangsúlyos a képen, így nem zavaró, ha esetleg nem tökéletesek rajta a fények vagy az arckifejezés.
De mehetsz a másik véglet irányába is, amikor is olyan szűk portré kivágással fotózol, aminél már van lehetőséged arra, hogy csak az árnyékos részeket fotózd, egyszerűen kikomponálva az erős fényeket. Az árnyék megteremtéséhez akár a saját testedet is használhatod, ha nincsen más lehetőség.

7. Használd kreatívan a fényeket és árnyékokat!
Általában óva intelek titeket a “fényfoltoktól”, azaz amikor a fény valamin keresztül érkezik és így árnyékokat vet, elsősorban az arcra. Lehetnek azonban kifejezetten izgalmas árnyékok is, akár természetesen (pl. fák, kerítés, redőny által), akár valamilyen kiegészítőt használva (csipke, szita stb.). Ezeknek a közös jellemzője, hogy viszonylag szabályos árnyékot vetnek, nem véletlenszerű foltokat.

8. Ha szükséges, korrigáld a fényképet Lightroom és Photoshop utómunkában!
Ha nem sikerült tökéletesen a felvétel, mert például nem volt lehetőséged deríteni, akkor bizonyos szintig segíthet a Lightroom és Photoshop utómunka. Ilyen esetben a csúcsfényeket felfelé, az árnyékokat lefelé húzom, hogy csökkentsem a kontrasztot a fényes és árnyékos részek között. A középtónusok felfelé húzása is segít, hiszen a bőrszín ott található. Ahogyan említettem, a túlzott alulexponálásnak megvan az a veszélye, hogy zajos lesz a kép, ezért ilyen esetben a zajszűrésre is érdemes odafigyelni.
Ha pedig egyszerű, de nagyszerű módszert keresel, tedd át a fotódat fekete-fehérbe, aminek sok esetben még jól is áll az erősebb kontraszt.
Bár tény, hogy nem ideális szikrázó déli napon fotózni, lehetnek olyan helyzetek, amikor ezt meg kell oldani. Bízom benne, hogy ezzel a bejegyzéssel közelebb kerültél a megoldáshoz. Már “csak” gyakorolni kell!