Photoshop alapok: Amit a képfájlokról fotósként tudnod kell!

Adobe Photoshop - képfájl exportálás webre

Fotósként elsőre nem egyszerű eligazodni a képfájlok között. Pontosan mi is az a nyers kép? Van olyan formátum, hogy RAW? Mi a különbség a TIF és a Photoshop PSD között, melyiket érdemes használni? Mi a helyzet a JPG-vel vs. PNG-vel? Segítek tisztába tenni és ahhoz is adok tippeket, hogy a fotóid minden felületen a legtökéletesebben jelenjenek meg.

Mi az a nyers kép?

A nyers kép egy olyan képfájl, ami a lehető legtöbb információt tartalmazza a fényképezőgéped szenzora által rögzített fotóról.

Ha tervezed utómunkázni is a fényképeidet, akkor azt szoktam javasolni, hogy állítsd be a fényképezőgépeden, hogy nyers képet (is) készítsen. Előfordulhat, hogy lehet tömörített és tömörítetlen nyerskép változatok közül választani. A legtöbb információ a tömörítetlen verzióban van, viszont annak mérete nagyobb lesz, tehát kevesebb fér belőle a memóriakártyára.

Nálam az a lehetőség van kiválasztva, hogy nyers és közepes minőségű JPG képeket is készítsen a kamera. Utóbbi képeket gyors átnézésre, illetve referenciaként használom. Ennek a megoldásnak a hátránya, hogy több helyet foglal a memóriakártyán (hiszen minden nyers kép mellé JPG is készül) és mivel több információt is kell ráírnia a gépnek, lassíthatja a felvételek készítését.

A nyers képek jellegzetességei:

  • egyedi fájlformátum, amit csak bizonyos grafikai programok tudnak megtekintésre és szerkesztésre megnyitni (pl. Lightroom, Photoshop)
  • rengeteg információ (akár veszteségmentes adatok), nagy dinamikai tartomány (azaz egy képen belül világosabb és sötétebb területeket is meg lehet jeleníteni),
  • mindezek miatt nagy fájlméret,
  • beállítások, korrekciók hiánya.

Ez azt jelenti, hogy ha egy arra alkalmas programban megnyitod a nyers képet, akkor alapból sokkal rosszabbul néz ki, mint egy JPG, akár mobilos kép: “színtelen” (szürkés), lapos (kontraszttalan), életlenebb, zajosabb.

De: mivel a nyers kép rengeteg információt tartalmaz, az utómunkában ebből hozható ki a legjobb eredmény. Bizonyos limitációkkal erősen alul- és felülexponált képek is menthetők, illetve utólag is szabadon módosítható a színhőmérséklet. Ha csak JPG-ben készíted el a képet, kisebb lesz a dinamikai tartomány és a színhőmérséklet megváltoztatása is meglehetősen korlátozott.

PRO TIPP: Bár a fényképezőgépekben a képstílus beállítások elsősorban a JPG képekhez tartoznak, hatással vannak a nyers képre is. Különböző profilok választása esetén a nyers kép is eltérően néz ki, anélkül, hogy egyetlen csúszkát is állítottunk volna egy képszerkesztő programban.

A nyerskép profilján is lehet utólag változtatni a képfeldolgozó programokban, ezek azonban sosem fognak teljes mértékben megegyezni azzal, amit a kamerád kijelzőjén látsz. Ezért van az, hogy még a Camera Matching profilok használata esetén is másmilyen képet látsz a Lightroomban vagy a Photoshopban az Adobe Camera Raw-ban, mint a kamerád kijelzőjén.

A fotós munkájának és saját stílusának része, hogy mit alkot a nyers képekből. Ezért van az, hogy a legtöbben nem adnak át és nem is értékesítenek nyers képet (ami alatt most a nyers képekből mentett, módosítások nélküli JPG-et értem). Nem azért, mert az eredeti rossz, hanem azért, mert nincsen kész.

Van olyan formátum, hogy RAW?

Fontos tudni, hogy a raw az többnyire nem egy formátum elnevezése, hanem csupán annyit jelent, hogy “nyers”. A különböző gyártóknál más és más kiterjesztése van a nyers képfájloknak.

  • Canon: .CR2, .CR3, .CRW
  • Nikon: .NEF, .NRW
  • Sony: .ARW, .SRF, .SR2 (Sony)
  • Fuji: .RAF
  • Olympus: .ORF
  • Panasonic: .RAW, .RW2
  • Stb.

Mivel a nyers formátumok az adott gyártóra jellemzőek és zártak, a grafikai programok a nyers képeket nem tudják módosítani. Amikor szerkesztesz egy nyers képet, akkor a különböző beállítások kerülnek mentésre, általában egy külön fájlba (XMP).

PRO TIPP: Van egyébként olyan nyerskép formátum is, amely magában képes eltárolni ezeket az információkat, ez az Adobe által kifejlesztett DNG (Digital Negative). Nyilván szerették volna, ha ez válik sztenderddé, de a gyártók nagy része nem állt be mögé.

A gyártói nyerskép DNG formátummá alakítására például a Lightroomban is van lehetőség. Én ezt a formátumot egyébként csak arra szoktam használni, hogy a kurzusaimhoz nyers képet tudjak biztosítani az eredeti képfájl átadása nélkül, kisebbre méretezve.

Ha a nyerskép feldolgozás során elért változásokat egy fájlban szeretnéd tudni, illetve ezen túlmutató módosításokat végeznél például a Photoshop segítségével, akkor már másik formátumot kell használod (pl. TIFF, PSD, JPG, PNG).

Fotós forrásfájlok: Mi a különbség a TIF és a PSD között?

A TIF vagy TIFF képfájl formátum

A TIF(F) a Tagged Image File (Format) rövidítése. Ez a formátum kiváló minőségben képes megőrizni a raszterképeket (amilyen egy fotó is) és tud rétegeket is kezelni.

Utóbbira akkor van szükség, ha olyan komolyabb képfeldolgozó szoftvereket szeretnél használni, mint az Adobe Photoshop és az eredeti kép roncsolása nélkül szeretnéd eltárolni a módosításokat. Ez az ún. non-destruktív képszerkesztés az egyik legfontosabb alapelv a Photoshop használatában!

A TIF fájl a már feldolgozott fotót tartalmazza, nem őrzi meg az eredeti, nyers képet. A Photoshopban a TIFF fájlok bitmélysége csatornánként 8, 16 vagy 32-bit lehet. Méretük pedig legfeljebb 4 GB lehet.

A fotóim szerkesztésénél én általában ezt a formátumot használom, 16-bites változatban, AdobeRGB színtérrel. A nagyobb bitmélység több árnyalat megjelenítésére képes, így elkerülhető a 8-bites képekre jellemző csíkozódás (“banding”). A monitorom pedig szinte teljes egészében (99%) képes megjeleníteni az AdobeRGB színteret. Ha ez nem így lenne, inkább az sRGB-t választanám.

A TIF lehet tömörített vagy tömörítetlen, az előbbi verzió abban segít, hogy kisebb fájlméretet érhess el. A TIF veszteségmentesen is tömöríthető, ilyen esetben a fájl mérete függ a kép jellegétől is. Tömörítésnél az LZW (Lempel-Ziv-Welch) veszteségmentes lehetőséget szoktam választani.

A TIF előnye, hogy iparági szabványnak számít, így a legtöbb képkezelő és -rendszerező szoftver képes megjeleníteni, ellentétben a PSD formátummal.

A TIF – a rétegeknek köszönhetően – elsősorban forrásfájl formátum a fotósok számára. Az ügyfeleknek átadásra ebből JPG-t érdemes exportálni.

Ha a lehető legjobb minőségben szeretnéd nyomdába adni a fotóidat, a TIF akkor is jó választás. Ilyen esetben érdemes olyan verziót átadni, amiben a rétegeket már összeolvasztottad.

A nyomtatásra szánt képeknél 300 dpi-s felbontást szoktam használni. Színtereknél pedig olyat, ami a nyomda számára megfelelő (pl. AdobeRGB vagy sRGB).

Az Adobe Photoshop PSD formátuma

A PSD a Photoshop saját (natív) alapértelmezett forrásfájl formátuma. A PSD csupán annyit jelent, hogy Photoshop Document. Természetesen ez a formátum is képes rétegeket kezelni, legyenek azok akár képi vagy vektorgrafikus, akár korrekciós rétegek.

A PSD fájlok mérete legfeljebb 2 GB lehet, az ennél nagyobb képeket Nagy dokumentumformátumban (PSB) menti el a Photoshop. PSD fájlként csatornánként 16-bites, valamint csatornánként 32-bites képeket lehet menteni.

A TIF fájlokkal összehasonlítva elsősorban a fájlméretben, illetve a megjeleníthetőségben van különbség. A PSD formátumot lényegesen kevesebb szoftver képes kezelni, mint a TIF-et.

Ha egyéb Adobe programokban (pl. InDesign, Illustrator, Premiere Pro) is szeretnéd használni a Photoshop rétegeidet, akkor mindenképpen a PSD formátum használatát ajánlom.

Bizonyos nyomdáknál akár PSD formátumban is le lehet adni az anyagot, tehát alternatívája lehet a TIF-nek.

Képek az interneten: Melyik a jobb, a JPG vagy a PNG?

A JPG vagy JPEG fájlok

A JPEG képek veszteségesen tömörítettek, így a fájlméretük lényegesen kisebb, mint a nyers képeké vagy TIF/PSD fájloké. A JPEG képek nem képesek rétegek tárolására.

A JPEG képfájl formátum a sztenderdizálását végző Joint Photographic Experts Group-ról kapta a nevét. Kiterjesztése .JPG vagy .JPEG is lehet. A fájlok bitmélysége csatornánként 8-bit lehet.

Fontos tudni, hogy minél jobban tömörítjük a képet, annál többet veszít a minőségéből. Fotósként nem szívesen választok olyan minőséget, ami kevesebb, mint 70%-os.

PRO TIPP: A lehető legjobb képminőség érdekében a feldolgozott nyers képeket én TIF vagy PSD fájlként nyitom meg a Photoshopban és csak a kész képet exportálom JPEG-be. (Tehát nem exportálom a nyers képet egy tömörített JPEG-be és szerkesztem azt a Photoshopban.)

A JPEG az egyik olyan képfájl formátum, amit a böngészők is megbízhatóan képesek megjeleníteni. A weben használt fotók jelentős része éppen ezért JPEG. TIF vagy PSD képeket nem használunk a weben, a hatalmas méretük és a megjelenítési problémák miatt sem.

Fontos, hogy a fotó mentésénél lehetőleg ne a “Save as” (Mentés másként) opciót válaszd, hanem exportáld a képet. Erre azért van szükség, hogy bizonyos beállításokat (felbontás, színtér stb.) bele tudj “égetni” a fotóba és helyesen jelenjen meg a különböző eszközökön.

Ha fotódat eredeti méretében (vágás és átméretezés nélkül), a lehető legkisebb tömörítéssel exportálod JPG-be, akkor jó minőségű, akár nyomtatásra is alkalmas fotót kaphatsz. A fotósok általában ilyen formában adják át az elkészült galériákat az ügyfeleik számára.

A nyomtatásra szánt képekénél a felbontást 300 dpi-re állítsd be és használd az sRGB színteret, amit a legtöbb eszköz kijelzője képes helyesen megjeleníteni.

Ha előfordult már veled, hogy a JPG-be mentett kép szürkés vagy zöldes színekben “pompázott” az eredeti színe helyett, akkor annak oka bizonyára a színtér helytelen megválasztása volt. Győződj meg róla, hogy sRGB-ben exportáltad a képet.

Adobe Photoshop Lightroom - képfájl exportálás webre

Exportálás webre az Adobe Lightroom Classic felületén

A közösségi média felületeken (Facebook, Instagram stb.) és a weben is többnyire JPG formátumban használjuk a képeket. Ilyen célra át szoktam méretezni őket, általában úgy, hogy a hosszabbik oldal 1920 px legyen. 

A minőséget attól függően választom meg, hogy mennyire szükséges csökkentenem a fájlméretet. A weboldalamra feltöltött képek méretét igyekszem 400 KByte alatt tartani, hogy gyorsabban be tudjanak töltődni. 

A felbontást 72 dpi-re állítom be (ennek csak nyomtatásnál van jelentősége, képernyő esetén nincs), a színteret pedig sRGB-re a fent már említett okok miatt.

A PNG fájlok

Fotósként a PNG legfontosabb előnye a JPG-vel szemben, hogy veszteségmentes formátum, így jobb minőségben mentheted el a fotóidat. Rétegek kezelésére egyébként ez sem képes.

A PNG egyébként a Portable Network Graphics rövidítése. Csatornánként 16-bites színeket képes megjeleníteni, tehát lényegesen több árnyalatot, mint a JPEG.

A másik fontos előnye a JPG-vel szemben, hogy képes átlátszó is lenni, így használható például logóként vagy vízjelként is. A PNG formátum a háttér átlátszóságát egyenetlen élek nélkül képes megjeleníteni.

Ha elégedetlen vagy a közösségi médiába feltöltött fotóid minőségével, exportáld őket PNG formátumban és így töltsd fel.

Természetesen léteznek egyéb fájlformátumok is (pl. BMP, GIF, WebP, HEIF/HEIC, PDF stb.), ezeknek azonban a napi fotós munkában kisebb a jelentőségük, ezért nem tértem ki rájuk részletesen.

Bízom benne, hogy hasznos volt számodra ez az összefoglaló. Ha igen, oszd meg bátran másokkal is!

Ha pedig szeretnéd magabiztosan használni a Photoshopot, akkor neked szól a Photoshop Mastery online tanfolyam!

Ha tetszett a bejegyzés és szeretnél értesülni a hasonló anyagokról, akkor iratkozz fel az email értesítőre!

Oszd meg!

Ez is érdekelhet

Kattanjki Mentorprogram - Zabosné Tokaji Bettina

Ilyen volt az 1. #kattanjki Mentorprogram!

Nagy fába vágtuk a fejszénket az 1. #kattanjki Mentorprogrammal, amit kezdő és megújulásra vágyó családi fotósoknak szerveztünk meg online és személyes formában. Köszönjük szépen a Fotoplus-nak, hogy beállt a kezdeményezésünk mögé! Elképesztően intenzív és tanulságos 8 hét volt, de egy pillanatra sem bántuk meg, hogy belevágtunk Aljonával. Személyes beszámoló következik. Ha pedig csak a résztvevők fotóira vagy kíváncsi,

Tovább olvasom »
Web export Lightroom

Így exportáld a fotóidat webre, hogy tökéletesen jelenjenek meg! (VIDEÓ)

Életlenek vagy színtelenek a fotóid az Instagramon vagy Facebookon? Ebben a videóban elmondom, hogy hogyan mentsd el őket ahhoz, hogy tökéletesek legyenek. https://youtu.be/P21a88z5uSoFeliratkoztál már a YouTube csatornámra? Lightroom online tanfolyamot keresel? Lightroom Mastery: képszerkesztés az alapoktól a profi szintig. Érdekel A videóban elhangzó szöveg leirata: Életlenek vagy színtelenek a fotóid Instagramon vagy Facebookon? Ebben a videóban

Tovább olvasom »
Photoshop dodge and burn tutorial magyarul

Photoshop tippek: Dodge & Burn fotósoknak (VIDEÓ)

Amit a Dodge & Burn technikáról fotósként tudnod kell, de eddig nem merted megkérdezni! Megmutatom lépésről-lépésre a Photoshop alkalmazásban, hogy hogyan kell használni. https://youtu.be/p3EvOANh0zIFeliratkoztál már a YouTube csatornámra? A Photoshop Dodge and Burn felhasználási területei Mit hol találok a videóban? 1:06 Az alany világosítása, a környezet sötétítése (Photoshop) 3:46 Az arc világosítása, a környezet mattítása (Photoshop)

Tovább olvasom »

Szólj hozzá!

Scroll to Top