Fotózás kezdőknek: Így készíts éles fényképet (VIDEÓ)

A kezdő fotósok egyik legnagyobb kihívása, hogy éles legyen a felvétel. Hogyha neked ez még nem sikerül, akkor hasznos lesz ez a videó. Megmutatom lépésről lépésre, hogy hogyan állítsd be a gépedet és mire figyelj a fotózás során. 

Szia, én Ihász Ingrid vagyok és hogyha érdekel a fotózás, az utómunka és a fotós vállalkozás, akkor kövesd a csatornámat és kapcsold be az értesítéseket.

Amikor elkezdtem fotózni, akkor az volt az egyik legnagyobb gondom, hogy nagyon sok képem “homályos” lett, azaz életlen vagy bemozdult. Ennek van egy nagyon gyakori oka, de erről majd később, először nézzük meg az alapokat. 

Nem mindegy, hogy hogy fogod meg a fényképezőgépedet. A kezdők egyik gyakori hibája, hogy úgy fogják meg a gépet, hogy így két oldalról és nem is szorítják a karjukat a testükhöz, és így bemozdul a gép amikor fényképeznek.

Úgy érdemes megfogni, hogy ugye az egyik kezünkkel ráfogunk, a másikkal megtartjuk az objektívet. Ez különösen ilyen nagyobb daraboknál fontos, meg most ugye rajta van ez a külső monitor is, úgyhogy elég nehéz. Úgy tudom jól stabilizálni, hogyha így megfogom. Lehetőleg a testemhez szorítom a kezemet, hogy minél jobban tudjam stabilizálni, kifújom a levegőt és úgy készítem el a felvételt. Nyilván statikus témánál – nem fogok így szaladni valaki után, aki mozog. 

A második ilyen fontos dolog, hogy legyen tiszta a felszerelés. Ne azért legyen mondjuk életlen a képed, mert össze volt tapogatva a lencse, vagy piszkos volt a szenzor. Ezzel például kifújhatod a port a szenzorról és ezzel a másik eszközzel pedig megtisztíthatod a lencsét.

Nézzük meg a gépbeállításokat, először a fókuszterületet. Ugye sokan nagyobb fókuszterületet szeretnek választani, mert olyankor a gép keresi meg számukra a fő témát. Ebben ugye benne van az a kockázat, hogy esetleg nem jól találja meg, vagy nem azt találja meg, amit szeretnél. Meg sokakat félre szokott az is vezetni, hogy egyszerre több fókuszpont is felvillan.

Ez nem jelenti azt, hogy egyszerre több helyre fókuszálna a gép, ugyanúgy egy pontra tud fókuszálni, mint mondjuk az egypontos fókusz esetében. Csak a nagyobb fókuszterületeknél ő választja ki, hogy mire is fog élesíteni. A legnagyobb manuális kontrollod tehát akkor van, hogyha ezt az egypontos élességválasztást választod, és ráteszed oda az élességet, amit élesre szeretnél a képen.

Én kombinálva szeretem egyébként ezeket használni, tehát be van állítva nekem mondjuk egy mesterséges intelligencia alapú szemkövetés, illetve az egypontos fókusz is, amivel oda teszem az élességet, ahová én szeretném. De ha mondjuk te egyet választasz és kiválasztasz mondjuk egy ilyen széles fókuszterületet, akkor ott ő fogja keresni azt, hogy hova is élesítsen.

Nekem az egyik gombra rá van téve az arckövetés és a szemkövetés, és amikor felismeri a képen, akkor elkezdi keresni ezt. Ezt a funkciót – hogyha van a gépeden – érdemes bekapcsolni, mert sokkal könnyebb vele embereket élesre fotózni. 

A fókuszterület mellett a másik fontos beállítás az a fókuszmód lesz. Ugye általában AF-A, AF-S és AF-C van, illetve manuális fókusz. De mi a különbség ezek között?

Ugye AF-C-t, azaz folyamatos fókuszt általában a mozgó témákra szokták ajánlani, én egyébként folyamatosan ezt használom. Az AF-S-t, azaz single vagy egyszeri fókuszt pedig abban az esetben, hogyha álló témát, statikus témát fotózol, mondjuk itt nekünk Tommy valószínűleg sehova nem fog elmászkálni, úgyhogy bőven jó lenne nekünk ez.

Ezt fogod akkor is választani, hogyha először szeretnél élesíteni és utána mondjuk átkomponálni a képet. Hogyha tükör nélküli géped van nagyon sok fókuszponttal, akkor én azt gondolom, hogy biztonságosan használhatod minden helyzetben az AF-C-t, ahogy én is teszem. 

Hogyha sikerült megtalálnod azt a fókuszterületet és fókuszmódot, amelyik alkalmas a fotózáshoz, akkor léphetünk a következő dolgokra.

Van egy szabály, amit statikus, azaz álló témák esetén nagyon jól használhatsz, ez az úgynevezett reciprok szabály. Ez arról szól, hogy a zársebességedet úgy állítsd be, hogy a reciproka legyen a gyújtótávolságodnak. Mit jelent ez a gyakorlatban? Van mondjuk egy 50 mm-es objektívünk, akkor annak a reciproka az 1/50, azaz ötvened másodperc lesz. Elvileg kézből ezen a zársebességen fogod tudni úgy megfotózni, hogy ne mozduljon be. 

Hogyha kevésbé biztos a kezed, az enyém is olyan, illetve sokszor nem tudok annyira jól stabilizálni, akkor egy gyorsabb zársebességet választok. Tehát nem 1/50-re fogom mondjuk a zársebességet beállítani, hanem 1/100-ra vagy 1/200-ra is akár.

Hogyha azt tapasztalod, hogy nem tudod kitartani kézből adott gyújtótávolságon adott zársebességnél és egy bemozdult képet kapsz, akkor vedd gyorsabbra a zársebességet. Az, hogy milyen zársebességgel tudod kitartani bemozdulás nélkül a képet, attól is függ, hogy van-e mondjuk stabilizátor a gépedben, az objektívedben, illetve hogy az be van-e kapcsolva.

Hogyha állványról készítesz képet, akkor kicsit más a helyzet, hiszen ott statikusan lesz a géped, nem fog bemozdulni. Ha állványról azt tapasztalod, hogy bemozdult a fotód, akkor valószínűleg azért van, mert bekapcsolva maradt valamilyen stabilizálás, ami így próbál kompenzálni, úgyhogy állványos fotózásnál érdemes azt kikapcsolni.

Illetve az is előfordulhat az állványon, hogy mondjuk, ha tükrös géped van, akkor a tükör felcsapódástól berázkódik, vagy ne adj isten, te rúgsz bele az állványba. Tehát nagyon figyelj oda, hogy ne mozduljon meg a gép amikor exponálsz. Akár egy távkioldóval is exponálhatsz, ha nagyon lassú zársebességet kell használnod. Természetesen csak állványon, ezt kézből nem fogod tudni megcsinálni. 

De mi van a mozgó témákkal? Hiszen ott már nemcsak azt kell figyelembe venni, hogy mit tudsz kézből kitartani, hanem azt is, hogy milyen a mozgásnak a sebessége. Az, hogy milyen zársebességet kell használnod, az a mozgás relatív sebességétől függ.

Hiába megy egy autó nagyon gyorsan, hogyha kellően távol van tőled, akkor nem fogod olyan gyorsnak érzékelni ezt a mozgást, viszont hogyha előtted ugrál egy gyerek trambulinon, az nagyon-nagyon gyors mozgás lesz és valószínűleg egy nagyon rövid zársebességet kell hozzá beállítanod, ha nem szeretnéd, hogy bemozduljon.

Persze lehet ilyen különböző irányszámokat megtanulni, de itt is az a legjobb megoldás, hogy elkészíted a képet egy általad jónak gondolt zársebességgel, legyen az mondjuk 250-ed, 500-ad, 1000-ed vagy amit az adott szituációban gondolsz, és hogyha nem bizonyul elégnek, akkor gyorsabbra veszed a zársebességet, hogy ne mozduljon be.

Hogyha hasznosnak találod ezt a videót, akkor ne felejtsd el lájkolni és követni a csatornámat. 

Ha esetleg még nem ismered a manuális módnak a használatát, akkor arról van egy külön videóm. De most el fogom azt is mondani, hogy mit csinálj, hogyha te mondjuk félautomata módokat használsz. Egy manuális módnál teljesen egyszerű a dolog, hiszen úgy állítod be a zársebességet, ahogyan csak szeretnéd.

Azt is csinálhatod, hogy beállítod a zársebességet, illetve a rekeszértéket, és az ISO-t mondjuk automatán hagyod. A másik megoldás, hogy zársebesség prioritást választasz, amit általában S-sel jelölnek a kamerákon, és ilyenkor meg tudod adni a kívánt zársebességet. Tehát, ha te azt figyelted meg, hogy mondjuk még mindig bemozdult a fotód, és mondjuk 640-ed másodperc már elég, akkor a zársebesség prioritásnál beállítod ezt, és a gép választja hozzá a megfelelő rekeszértéket, illetve Auto ISO esetén az ISO-t is.

Hogyha szeretnéd a háttérelmosás mértékét befolyásolni, amiről szintén van egy külön videóm, akkor a rekeszprioritást fogod választani. Ezt általában A-val jelölik a fényképezőgépeken. Ilyen esetben viszont ugye könnyen előfordulhat, hogy a gép egy olyan zársebességet választ, aminél bemozdult lesz a fotód.

És ebben segít az a beállítás, amikor is megadhatsz egy minimális zársebességet a rekeszprioritás és Auto ISO együttes használata esetén. Az expozíciós beállításoknál találjuk, hogy Auto ISO esetén mi legyen a minimális zársebesség. Itt nálam 250-ed van megadva, ami a legtöbb szituációban elég tud lenni nekem, de ez teljesen egyéni.

Ezeknek a félautomata módoknak vannak bizonyos hátulütői, mert hogyha már nem tud az automatika alkalmazkodni az adott helyzethez, akkor kiégett vagy bebukott lehet a fotód. Én ezért javaslom mindig, hogy tanulj meg manuális módban fotózni, és akkor már nagyobb magabiztossággal tudod használni ezeket a félautomata módokat is, és kevesebbet fog hibázni a fényképezőgép. Illetve te magad is. 

A legtöbb esetben én manuális módot szeretek használni, de bizonyos helyzetekben, ha például gyorsan változnak a fényviszonyok, akkor szívesen választom a rekeszprioritást is. 

Most pedig nézzünk meg egy ellenőrzési listát, amin érdemes végigmenni, hogyha nem lett megfelelően éles az a fotó, amit készítettél.

Hogyha bemozdult lett a fotó, akkor egyszerűen csak vedd gyorsabbra az zársebességet.

Ellenőrizd fókuszterületet, és ha a géped nem találja meg azt a pontot, amit te szeretnél élesre, akkor válaszd az egypontos autofókuszt és tedd oda amit élesre szeretnél a képen.

Ellenőrizd azt is, hogy milyen fókuszmódot használsz, hogyha például mozgó témánál nem voltál folyamatos fókuszban, akkor ez a beállítás segíthet, hogy egy mozgó témát is élesre fotózz.

Vagy mondjuk egy sorozatot készíts valakiről, aki felét fut, és mindenképp éles legyen. 

Nagyon sokat tud ebben segíteni például a szemkövetés funkció. 

Akár egy nagyobb fókuszterületet használsz, akár egy pontosat, előfordulhat, hogy valamilyen hiba miatt rossz helyre kerül az élesség. Akár azért, mert a mozgás sebessége nagyon gyors volt, és a fényképezőgép mondjuk még nem tudott rá fókuszálni. Vagy egypontos fókuszt használtál és rossz helyre tetted, illetve egyéb esetek is előfordulhatnak.

Jellemzően mondjuk egy gyenge fényben, vagy ellenfényben, vagy mondjuk ködben, füstben sokkal nehezebben találhat fókuszt a fényképezőgép. 

Hogyha mozgást fotózol, akkor mindenképp követőfókuszt és lehetőleg sorozatfelvételt használj, hogy el tudd kapni a legjobb pillanatokat és azok élesek is legyenek.

Az is előfordulhat, hogy az objektív közelpontja miatt nem tudsz élesíteni. Ez azt jelenti, hogy kell egy bizonyos távolság az objektívnek ahhoz, hogy élesre tudjon valamit venni. És hogyha te ezen a távolságon belül vagy, akkor hiába rakod jó helyre a fókuszt nem fog tudni ráélesíteni a tárgyra, távolabb kell menned. Az objektív specifikációjában mindig megtalálod ezt a minimális tárgytávolságot. 

Hogyha sötétebb helyen vagy, akkor egy nagy fényerejű objektív ideális, és ilyenkor ugye nagyra is nyitjuk a rekeszt. Ez azonban azt eredményezi, hogy kicsi lesz a mélységélesség. Főleg amíg kezdő vagy, előfordulhat, hogy a kis mélységélesség miatt valahova nem pontos helyre kerül, a fókusz, és egy picit rossz helyen van az élesség. 

Ha pedig kicsi a mélységélességnek a tartománya, akkor ez nagyon zavaró tud lenni. Ilyen esetben érdemes lehet szűkítened a rekeszt. Vagy ahogyan arról az előző videóban szó volt, növelni a tárgytávolságot vagy a gyújtótávolságot csökkenteni. 

Szintén előfordulhat az, hogy az életlenség érzetét a zaj okozza. Hogyha sötétebb helyen fotózol, akkor kénytelen vagy egy magasabb ISO-t használni, vagy az is előfordulhat, hogy a többi beállításod nem optimális, és emiatt túl magas az ISO-d.

Mindig figyelj oda, hogy a lehető legjobb beállításokkal menjen a fotózás, és ne legyen feleslegesen magas az ISO-d. Ha pedig mást nem tudsz, akkor érdemes lehet plusz fényt behozni, ha erre van lehetőség. 

Ha végigmész ezen az ellenőrzési listán, jó eséllyel meg fogja oldani a problémát.

DSLR gépeknél lehet olyan is, hogy kalibráltatni kell az objektívet, és akkor fog tudni éles képet készíteni, de az a tapasztalatom, hogy a legtöbb esetben valamilyen beállítási probléma okozza azt, hogy nem lett éles a fotó.

Köszönöm, hogy megnézted ezt a videót remélem, hogy hasznosnak találtad, és hogyha igen, akkor iratkozz fel a csatornámra és kapcsold be az értesítéseket!