Van egy hivatalos Anthropic-vizsga, amiről tapasztalt fejlesztők írják a fórumokon, hogy elbukták. Én marketingesként vágtam bele, úgy, hogy soha életemben nem dolgoztam fejlesztői környezetben, és egyetlen sor kódot sem írtam kézzel. Mégis a kezemben a papír. Elmondom, hogyan.
Az alábbi videóban végigmegyek azon, mit kér számon valójában ez a vizsga, hogyan készültem fel rá néhány hét alatt földi halandó marketingesként, és mi volt az, ami miatt majdnem mégsem sikerült.
Feliratkoztál már a YouTube csatornámra?
Kulcspontok
- Az Anthropic hivatalos Claude-vizsgája rendszergondolkodást mér, ezért fejlesztői háttér nélkül is le lehet tenni.
- A vizsga hat valós szcenárióból sorsol ki négyet, és a hatból legalább három-négy egy magyar kisvállalkozásban is közvetlenül megtérül.
- A felkészülés legfontosabb alapja a saját projekteken végzett valódi munka volt.
- A Claude-dal összeállított próbavizsga még a vizsgakalauz elolvasása előtt feltárta a vakfoltjaimat.
- A gyenge területeimre a Claude épített tanulási utat.
- A hivatalos vizsgakalauzból a témalistán túl azt is érdemes kiolvasni, hogyan gondolkodik a vizsgáztató, és milyen csalikkal próbál eltéríteni a jó választól.
A videó tartalmi összefoglalója: így tettem le a Claude-vizsgát
Mit mér valójában a Claude Certified Architect – Foundations vizsga?
Az Anthropic hivatalos vizsgája, a Claude Certified Architect – Foundations (hivatalos rövidítése CCAR-F, a fórumokon többnyire CCA-F) nem kódolást, hanem rendszergondolkodást mér. A vizsga 60 technikai jellegű kérdésből áll, 120 perces és kamerával felügyelt. A 100-tól 1.000-ig tartó skálán 720 pont kell ahhoz, hogy átmenj, és aki átmegy, megkapja a Claude Certified Architect – Foundations tanúsítványt, hitelesített Credly-jelvénnyel. Öt területet fed le, és a legnagyobb súlyt az kapja, hogyan épülnek fel és hogyan dolgoznak együtt az ágensek.
A vizsga a solution architecteknek szól, akik egy üzleti problémából rendszertervet csinálnak. Az öt területet négy szcenárión keresztül kérik számon, ezeket hatból sorsolják ki. Ebből a hatból hármat érdemes kiemelni, mert egy kisvállalkozásban is ismerősek lehetnek:
- Ügyfélszolgálati ágens, ami tényleg lezárja az ügyet, és tudja, mikor kell embert hívni.
- Adatkinyerés ömlesztett dokumentumokból, például számlákból, szerződésekből, ahol azt is kezelni kell, ha egy adat egyszerűen nincs benne (ilyenkor a gép hajlamos kitalálni valamit).
- Automatikus munkaellenőrzés, ahol a nehézség inkább emberi, mert ha az ágens túl sokat riaszt feleslegesen, két hét múlva kikapcsolják.
Kell-e programozónak lenned, hogy letedd a Claude-vizsgát?
Nem kell programozónak lenned. Marketingesként, egyetlen sor kézzel írt kód nélkül tettem le a vizsgát, amiről tapasztalt fejlesztők is írják a fórumokon, hogy elbukták. A vizsga rendszergondolkodást kér, de erősen épít arra, hogy képben legyél azzal, hogyan zajlik a fejlesztői csapatmunka.
De minek nekem marketingesként egy ilyen papír? Két okom volt rá. Egyrészt ma már mindenki AI-szakértő lett, akkor is, ha egy héttel jár előtted a tudásban. Szerettem volna egy papírt arról, hogy én nem egy vagyok közülük. Másrészt kíváncsi voltam, hol tart a tudásom. Elég-e ahhoz, hogy rendszerszintű kérdésekben tudatos döntést hozzak, és ne csak a felkínált opciók közül válasszak?
Hogyan készültem fel a Claude-vizsgára?
A felkészülésem öt lépésből állt: valódi munka a saját vállalkozásaimban, az Anthropic kurzusai, próbavizsga a Claude-dal, tanulási út a gyenge területekre és végül a hivatalos vizsgakalauz. A legfontosabb az első és az ötödik volt. A valódi munka adta az alapot, a vizsgakalauzból pedig megértettem, mit tart jó válasznak a vizsgáztató.
Attól, hogy előfizettem a Claude-ra, a vizsgáig szűk fél év telt el. Az intenzív felkészülést nagyjából két héttel a vizsga előtt kezdtem. Ez a szűk fél év pont az az idősáv, ami alatt manapság elképesztően sokat lehet fejlődni bármilyen területen.
- Valódi munka a saját vállalkozásaimban: egyszerűen csak dolgoztam, a vizsgától függetlenül. Webes alkalmazásokat építettem, és össze kellett kötnöm a rendszereimet, hogy ne kelljen százfelé kattintanom. Közben nagyjából a nulláról megtanultam a fejlesztői alapfogalmakat. Néhány saját projektemet egy korábbi cikkemben már megmutattam: 4 valós AI-projekt a vállalkozásaimból. Amikor később belenéztem a vizsga leírásába, több szcenáriónál az volt az érzésem, hogy „ez pont az, amit én is csinálok”.
- Az Anthropic kurzusai: főleg a Building with the Claude API és a Claude Code in Action. Az elsőben elég sok idegen dolog volt számomra (akkor még rengeteg kódolás), de igyekeztem megérteni, mi miért történik, és hogyan kapcsolódik össze. Előny volt, hogy a vizsgáztató saját anyagából tanultam, és több témában semmilyen előzetes tudás nem „szennyezte” a gondolkodásomat.
- Próbavizsga a Claude-dal: a hivatalos vizsgakalauz és a neten található infók alapján összeállíttattam vele egy 60 kérdéses próbavizsgát. Magát a kalauzt szándékosan még nem olvastam el, hogy ne befolyásoljon. Így lehetett igazán jól feltárni a hiányosságaimat és a vakfoltjaimat. Rettentő tanulságos volt.
- Tanulási út a gyenge területekre: ami nem ment, arra a Claude összeállított nekem egy tanulási utat. Nálam ez főleg az volt, hogyan zajlik a fejlesztői csapatmunka: mivel a projektjeimen többnyire egyedül dolgozom, ez eddig kimaradt az életemből, pedig a vizsgán hangsúlyos rész. Mint minden mást, ezt is meg lehet tanulni.
- Az Anthropic nyilvános vizsgakalauza: benne van a súlyozás, a témalista és az is, ami kifejezetten nem része a vizsgának (ez utóbbi megmondja, mivel ne töltsd az idődet). Ami ennél is fontosabb: megmutatja, hogyan gondolkodik a vizsgáztató ezekről a témákról, és milyen csalikkal próbál eltéríteni a helyes választól. Ezt sokat forgattam, mert minden vizsgán az a kulcs, hogy azt a választ add, amit a vizsgáztató jónak gondol.
A vizsga napján aztán nem a 60 kérdés miatt izzadtam a legjobban. Hogy mi miatt, azt a videóban mesélem el.
Működik az ötlépéses felkészülési módszer más vizsgán és új területen is?
Igen. Ezzel az öt lépéssel bármilyen új területet meg lehet tanulni, és bármilyen vizsgára fel lehet készülni. A sorrend sem véletlen: a gyakorlati tapasztalattal párhuzamosan tanulsz a saját érdekedben, a vizsgafelkészülés viszont egy sokkal fókuszáltabb szakasz, ahol arra koncentrálsz, mit akar hallani a vizsgáztató.
Ha kisvállalkozó vagy, van még egy jó hírem: a vizsga hat szcenáriójából legalább három-négy a saját cégedben is megtérül. Ezek valódi feladatok valódi buktatókkal, amiket tudatosabban kezelsz, ha egyszer végiggondoltad őket.
Ha kíváncsi vagy, te hogyan teljesítenél, írd be a YouTube-videó alatti kommentek közé (ne a premier chatjébe), hogy „AIVIZSGA”, és elküldöm a 60 kérdéses próbavizsgát, amit a Claude állított össze a hivatalos vizsgakalauzból. A kérdések angolul vannak, de magyar útmutatót is kapsz hozzájuk.
