6 hetes online fotótanfolyam ingyen – 3. lecke

Picture of Ihász Ingrid

Ihász Ingrid

Fotózás, Lightroom és Photoshop online tanfolyamok fotósoknak, akik nem érik be az átlagossal.

Hogyan állítsam be a fényképezőgépemet?

Sokszor látom fotós csoportokban a kérdést, hogy milyen felszerelést válasszak és hogyan állítsam be a fényképezőgépemet ilyen vagy olyan témához (tájkép, koncert, család stb.).

Ezekre sajnos nincsen egyetlen válasz, hiszen mindig attól függ, hogy milyen fényviszonyok vannak és milyen hatást szeretnél elérni.

Ezekről az előző két levelemben már részletesen írtam. Ha megismered az egyes objektívek tulajdonságait (látószög, torzítás stb.), akkor tudatosan fogsz tudni választani.

Ha megérted a rekesz, zársebesség és ISO összefüggéseit, akkor minden helyzetből ki tudod hozni a lehető legjobbat.

Engem az elmosódott háttér érdekel!

A kis mélységélességnek, krémesen elmosódott háttérnek igazi kultusza van manapság. Ebben a videóban ahhoz adok tippeket, hogy hogyan érd el ezt a hatást a kamerában, illetve utólag, a Photoshop segítségével. Na de milyen tényezőktől is függ a mélységélesség?

Rekesz: minél nagyobbra nyitod a rekeszt (pl. f/1.8 vagy f/1.4), annál kisebb lesz a mélységélesség. Nagy fényerőről általában f/2.8-tól kezdődően szoktunk beszélni.

Gyújtótávolság: minél nagyobb a gyújtótávolság, annál elmosottabb az előtér és háttér. Ugyanazzal a rekeszértékkel egy teleobjektív jobban elmossa a hátteret, mint egy normál vagy nagyobb látószögű lencse.

Tárgytávolság: minél közelebb van a fotózott alany vagy tárgy, annál kisebb a mélységélesség. Ha elmosódottabb hátteret szeretnél, csak menj közelebb!

+1: A háttér távolsága: Minél messzebb van a háttér, értelemszerűen annál jobban elmosódik.

Miért életlenek a képeim?

Azt hiszem, az egyik leggyakoribb probléma kezdő – és sokszor haladó – fotósoknál, hogy nem lesznek “tűélesek” a képek. Ebben az Instagram posztomban végigveszem a lehetséges okokat, így te is megtalálhatod, hogy nálad vajon mi csúszik el.

Van két videóm is a témáról, az elsőben szintén a gyakori okokkal foglalkozoma másodikban pedig mutatok olyan módszert is, amivel utómunkában korrigálhatod az életlenséget vagy bemozdulást.

Úgy gondolom, hogy lehet egy kép akkor is nagyon értékes, ha nem sikerül tűélesre, de a megfelelő beállításokkal és sok gyakorlással ezeknek az eseteknek a száma erősen visszaszorítható.

Köszönöm, hogy időt szántál a levelemre és szép napot kívánok neked! A következő leckében a kompozícióról lesz szó.

Valamilyen támpontot tudnál adni az egyes témákhoz?

Igyekszem. Fontos azonban látni, hogy ezek nem kőbe vésett szabályok, akár a rendelkezésedre álló felszerelés, akár a megálmodott hatás alapján ettől eltérő is lehet.

Portré: Többnyire teleobjektívet (>85 mm) választunk hozzá, különösen a közeli portrékhoz, hogy elkerüljük az arc torzulását.

rekeszt általában nyitjuk (f/1.4-5.6), hogy leválasszuk az alanyt a háttéről. Közeli portrénál érdemes lehet valamivel szűkebb rekeszt használni (f/2.8-5.6), hogy nagyobb legyen az élesség tartománya.

A zársebességed ne legyen lassabb, mint 1 / az objektíved gyújtótávolságának a kétszerese, azaz például egy 85 mm-es objektívnél 1/160 sec. Ha az alany mozog vagy sok a fény, akkor ennél gyorsabbra kell állítani (pl. 1/250 sec vagy 1/500 sec).

ISO-ból pedig amennyi szükséges a helyes expozícióhoz (törekedj rá, hogy a lehető legalacsonyabb legyen, de nem olyan áron, hogy alulexponálsz).

Csoportkép: Választhatsz normál vagy nagyobb látószögű objektívet is (50 mm, 35 mm, 24 mm stb.), hiszen nem leszel annyira közel, hogy torzuljanak az arcok.

Ha a csoport tagjai egy síkban állnak, akkor mehet ez is tágabb rekesszel (ha cél a háttér elmosása), de ha nem, akkor biztosabb f/5.6, esetleg annál is szűkebb rekeszt választani (így az előtérben és háttérben lévő dolgok is élesek lesznek). Ha több sorban állnak és azt tapasztalod, hogy valaki már nem éles, szűkítsd a rekeszt.

Állatok fotózása: Ugyanaz igaz erre is, mint a portréra. Ha kifejezetten messze vannak, akkor egy nagyobb teleobjektívre lesz szükséged (pl. 200-600 mm között).

Ha kisebb állatokat, például rovarokat fotóznál, akkor jól jöhet egy makróobjektív, aminek fontos tulajdonsága többek között a közelpontja (milyen távolságról lehet vele élesíteni, pl. 30 cm), ill. nagyítása (pl. 1:1).

Ezeknél a témáknál is jól jön az állvány, a makrózásnál a stabilitás miatt, a nagy teléknél pedig már csak a súly miatt is.

Tájkép: A tájképek készítése általában nagyobb látószögű objektívvel (<35 mm) történik, de természetesen ez sincs kőbe vésve.

Ha szeretnénk minél több mindent élesre a képen, akkor szűkebb rekeszt használunk, pl. f/8-11. Érdemes azonban a szűkítéssel is óvatosan bánni az ún. diffrakció jelensége miatt, amitől kevésbé lesz részletgazdag a fotó. Kifejezetten szűk rekeszt általában csak akkor választok, ha azt szeretném, hogy a képen látható fényforrás “sugaras” legyen.

A tájképeket gyakran állványról készítjük, ha esetleg van stabilizátor az objektívedben, ne felejtsd el kikapcsolni hozzá.

Ha fátyolos vizeket vagy felhőket fotóznál, jól jöhet egy sötétítő (ND) filter, hogy lassabb záridőt tudj állítani akár erős fény esetén is. Ha pedig a vizek (vagy egyebek) tükröződését szűrnéd ki, a cirkuláris polárszűrő lesz a segítségedre.

Enteriőr fotó: Általában nagyobb látószögű objektívre lesz szükséged és állványra is.

Ha állványról fotózol, akkor nyugodtan veheted egészen lassúra is a zársebességet, hiszen nem fog bemozdulni sem a gép, sem a téma ebben az esetben.

Minél több dolgot szeretnél élesre fotózni, annál szűkebbre kell venned a rekeszt (pl. f/5.6 vagy szűkebb). Az ISO-t tartsd alacsonyan, hogy ne legyen zajos a képed.

Ha ablak is van a képen, érdemes több expozíciót készíteni, az egyiken a kinti rész legyen helyesen exponálva, egy másik legyen “közepes”, a harmadikon pedig a belső tér legsötétebb része legyen kiexponálva.

Utómunkában összeillesztheted ezeket a képeket, így sem a csúcsfényekben, sem az árnyékokban nem fogod elveszíteni a részleteket (HDR).

Tárgyak fotózása: Erről is meglehetősen nehéz általánosságban beszélni, hiszen nem mindegy, hogy mekkora az a tárgy. A kisebb tárgyakhoz megint csak a makróobjektív lehet jó választás.

Ha örülnél még további tippeknek, lesd meg ezt a posztot! Ha pedig magadról készítenél portrét, akkor ezt a bejegyzést ajánlom!

Mi a helyzet az egyéb beállításokkal?

Ha átnézted a fényképezőgéped felhasználói kézikönyvét, biztosan láttad, hogy rengeteg beállítási lehetőség van. Ezeken esélytelen végigmennünk ilyen keretek között és gépenként eltérőek is lehetnek, de a legfontosabbakat összeszedem neked.

Van erről egy videóm is, ha jobban szereted azt a formátumot, akkor nézd meg! Azt is elmesélem benne lépésről lépésre, hogy egy új fényképezőgép esetén miket érdemes beállítani.

  • Fájlformátumok: A fájlformátumot érdemes nyers (RAW) képre állítani, mert abból tudod a legtöbbet kihozni az utómunka során. Ha nem akarsz utómunkázni, akkor maradhatsz a JPG-nél.
  • Kamera módok: Ha szeretnél megtanulni tudatosan fotózni, válaszd a manuális módot. Ha még nem állsz rá készen, próbáld ki a rekesz vagy záridő prioritást és akár auto ISO-t (erről a témáról már írtam az 1. levelemben!).
  • A fehéregyensúly: A fényviszonyoktól függően választjuk ki, az eligazodást piktogramok segítik. Szokták színhőmérsékletnek is nevezni. Én leggyakrabban a Cloudy-t választom, de nyers képek esetén ez utómunkában is szabadon módosítható. Azt a célt szolgálja, hogy a fehér tényleg fehér legyen a képen (ne kék vagy sárga), de ehhez nem muszáj ragaszkodni (én jobban kedvelem a melegebb, sárgásabb kidolgozásokat). Az automata beállítást kevésbé kedvelem, mert azonos fényviszonyok között is más lehet a képek színhőmérséklete, ami egy sorozaton belül nagyon zavaró és utómunkában kell korrigálni.
  • A fókuszmód kiválasztása: Álló téma esetén az egyszeri (általában AF-S), mozgó téma esetén a követő fókuszt használjuk (AF-C). Én egyébként mindig AF-C-t használok és a fókuszpont helyét változtatom (AF-S esetén fókuszálás után még át tudod komponálni a képet). Az automata beállítást nem ajánlom.
  • A fókuszterület beállítása: Gyakorlatilag csak az egypontos autofókuszt használom és neked is ezt ajánlom! Így te döntheted el, hogy pontosan mi legyen éles a képen. A nagyobb fókuszterületeknél a gép fog dönteni helyetted.
  • A felvétel lehetőségei: Sorozatot nemcsak akkor szoktam készíteni, ha mozgást fényképezek, hanem akár akkor is, ha többen vannak a képen. Így nagyobb eséllyel lesz olyan fényképem, amin mindenki megfelelően néz ki vagy legalább több képből tudok utómunkában válogatni, ha fejet kell cserélni. Az egyszeri felvételi módot akkor használom, ha statikus témát fényképezek vagy vakut használok, aminek várni kell az újbóli feltöltődésére.
  • Fénymérési módok: Általában olyan fénymérési módot használok, ami a teljes képkockát figyelembe veszi, de extrém kontrasztos fényviszonyok esetén a spot fénymérés is hasznos lehet. Ez azt a célt szolgálja, hogy helyes legyen az expó. Számomra nincsen nagy jelentősége, mert a MILC gépen látom az expozíciót a kép elkészítése előtt és mindig “szemre” döntök ebben.
Scroll to Top