6 hetes online fotótanfolyam ingyen – 6. lecke
Ihász Ingrid
Fotózás, Lightroom és Photoshop online tanfolyamok fotósoknak, akik nem érik be az átlagossal.
Mikor van szükséged mesterséges fényre?
Először is érdemes átgondolni azokat az eseteket, amikor mesterséges fényre lehet szükséged:
- Ha túl kevés természetes fény áll rendelkezésre. Amikor a rekeszt már nem tudod/akarod nagyobbra nyitni és nem tudsz/akarsz lassabb zársebességet és magasabb ISO-t állítani. Helyzettől függően használhatsz rendszervakut, stúdióvakut vagy led világítást. Kissé leegyszerűsítve: a legköltséghatékonyabb megoldás a rendszervaku, a legkényelmesebb a led, a legnagyobb teljesítményű pedig a stúdióvaku.
- Ha túl sok természetes fény van. Verőfényben kell fotóznod, és szeretnél sötét arcot vagy egyéb előnytelen árnyékokat deríteni. Ilyen esetben első körben a derítőlapra érdemes gondolni. Legjobban a fehéret szeretem használni, de az ezüst is jól jöhet, ha erősebb derítésre van szükség vagy messzebbről kell deríteni. Még jobb, ha van áteresztő része is, amivel akár szűrheted is fényt. A másik, ami szóba jöhet, egy nagyobb teljesítményű (400-600W) stúdióvaku, hiszen verőfényben egy rendszervakunak vagy led lámpának nem sok esélye van.
- Ha más okból nem találod megfelelőnek a rendelkezésedre álló fényt, például rossz irányból jön (és nincsen lehetőség máshonnan fotózni), pont a fő téma van sötétben vagy foltokban vetődik rá a fény. Helyzettől függően megint csak a fent már említett eszközök jöhetnek szóba vagy egész egyszerűen elfogadod a helyzetet.
- Ha részben vagy teljes egészében szeretnél kialakítani egy megvilágítási helyzetet. Az előbbi történhet kültéren és beltéren egyaránt, az utóbbi pedig jellemzően beltéren, természetes fény használata nélkül. Ilyenkor lehet megint csak rendszervakut, stúdióvakut vagy akár led világítást használni.
Hogyan használjam a gépbe épített kisvakut?
Leginkább sehogy, ha egy mód van rá! Ez a vaku sajnos túl kicsi, túl erős fényforrás és túl közel van a kamerához. A modellt pont szemből világítja, ezért egy kétdimenziós, “kivasalt” képet fogsz kapni, az előnytelen erős árnyékokról már nem is beszélve. Ez senkinek sem áll jól, időnként még ráadásul piros szemmel is megjutalmaz.
Nagyjából az egyetlen elfogadható felhasználási területe a gépbe épített kisvakunak, amikor ennek a segítségével villantasz el egy másik vakut, de ez már haladó szint.
Hogyan állítsam be a gépemet?
Ha a mesterséges fényed állandó (pl. led), akkor a gépedet ugyanúgy kell beállítanod, mintha természetes fényt használnál. Ha azonban a mesterséges fényed villan (vaku), akkor oda kell figyelned néhány dologra!
Az ISO-t lehetőleg tartsd alacsonyan, hiszen nem véletlenül hozzuk be azokat a plusz fényeket. De: nem hiszek benne, hogy stúdióban csak ISO 100-on lehetne fotózni, illetve vannak olyan helyzetek (például kültéren), amikor inkább kisebbet villantok a természetesebb hatás érdekében, még ha az ISO emiatt magasabb lesz is esetleg.
Sokszor hallani, hogy stúdióban szűkebb rekeszt kell használni (pl. f/8), de valójában pont olyat válassz, amilyen hatást el szeretnél érni. A színhőmérsékletet a napocskára (5500K) érdemes beállítani. Ne hagyj semmilyen értéket automatán.
Ennél még fontosabb a zársebesség kérdése. Az ún. szinkronidő a legrövidebb expozíciós idő, amikor a zár teljesen nyitva van, ami 1/160-1/250 sec körül szokott lenni. Ha ennél gyorsabb zársebességet állítasz, akkor a zár rajta lesz a képen sötét/fekete csík formájában!
Ez az érték tehát fix lesz a fotózásnál és a rekeszt, ISO-t, illetve vaku erősségét állíthatod a megfelelő expozícióhoz. A vaku a villanásával megfagyasztja a mozgást, ezért 1/160 sec-n is élesre tudsz fotózni valakit akkor is, ha nem mozdulatlan.
Az ún. HSS (high speed sync) képes vakuk használhatók a vaku szinkronidőnél gyorsabb zársebességgel is, amire elsősorban kültéri fotózásnál lehet szükség (különösen, ha nyitott rekeszt szeretnél használni).
A HSS-t általában a fényképezőgépen és a vakun is külön be kell állítani, ha szeretnéd használni. Fontos tudni, hogy HSS használata esetén a vaku kisebb erősségű fényt tud adni (több apró villanással).
Vaku vagy led?
A ledes világítás nagy előnye, hogy azonnal látod a végeredményt, ezért kezdőként egyszerűbb használni. Szintén előny, hogy készíthetsz sorozatfelvételt, videózáshoz is használhatod és általában változtatható a színhőmérséklete is.
Hátránya a kisebb teljesítmény (szikrázó napsütésben kevés lesz), viszonylag magas ár, az, hogy folyamatosan az alany szemébe világít, illetve hogy nem fagyasztja meg a mozgást (mint a vaku a villanásával), így gyorsabb zársebességet kell használni és ez magasabb ISO-t követelhet.
Én egyébként lecseréltem a régi stúdióvakuimat Nanlite ledlámpákra, 1 db Nanlite Forza 300B-re és 2 db Nanlite FS-300-ra. Led panelben azért nem gondolkodtam, mert szerettem volna tovább használni a vakukhoz korábban vásárolt fényformálóimat.
Mit ajánlasz kezdőknek?
Ha kezdő vagy a fotózásban, akkor elsősorban egy derítőlap, illetve egy rendszervaku beszerzésében érdemes gondolkodnod.
Ha egy személyt szeretnél deríteni és nem szükséges a teljes alakját, akkor egy 110 cm-es derítőlap jó választás. A legpraktikusabbak azok a darabok, amelyeknek a belseje áteresztő és több színű huzatuk van (pl. fehér, ezüst, fekete, arany).
A rendszervakut pedig azért ajánlom, mert számos előnye van, mind a kisvakuhoz, mind a stúdióvakuhoz képest:
- Messzebb van az objektívtől, nagyobb felületű és erősebb, mint a kisvaku, így sokkal jobb minőségű fényt biztosít. Ettől függetlenül nem javaslom, hogy direktben vakuzz vele az alanyodra, mert az (fényformáló nélkül) nem lesz szép!
- Sokkal kisebb, könnyebb, mint egy stúdióvaku, egyszerűebben szállítható és akár a gépedre feltéve is használható. Nem kell hálózatra sem csatlakoztatni (persze vannak aksis stúdióvakuk is, de nagyon más árkategóriában).
- Elfordítható a vakufej, így a plafonra vagy falra is villanthatsz (ha az lehetőleg fehér, és kb. 2 m-en belül van), így nagyobb felületről érkezhet az alanyodra a fény. Azt javaslom, hogy lehetőleg így, indirekt módon használd a rendszervakut, ha a gépeden van!
- Külön állványra helyezve is használhatod a rendszervakut. Ehhez vakuvezérlő használata ajánlott, de a kisvakuval is elvillantható, ha a másik “rálát”. Nagyon praktikusak azok az állványfejek, amelyekbe be lehet fogni a rendszervakut és egyébként pedig Bowens-bajonettel vannak ellátva, ami a fényformálók egyik legjellemzőbb csatlakozása.
- A rendszervakuhoz különböző fényformálók csatlakoztathatók, amikkel módosíthatod a fény irányát, minőségét.
- Akár több rendszervakut is használhatsz egyszerre, amivel profi világítási helyzeteket alakíthatsz ki, de ez már egy következő lépés.
Ami a rendszervaku márkáját illeti, választhatod a géped gyártóját, de akár mást is, pl. Godox vagy Yongnuo. Arra mindenképpen figyelj, hogy a géped márkájához való rendszervakut válassz. Nekem egyébként egy Godox V1-S körfejű rendszervakum van. Milyen tulajdonságokra érdemes figyelni?
- TTL (through the lens): Ha a géped márkájához gyártott rendszervakut használsz, akkor a villanás erejének (TTL – through the lens, lencsén át mért fény alapján, elővillanást használva), látószögének beállítását akár a gépedre is bízhatod. Ezt akkor érdemes választani, ha folyamatosan változik az alany és a fény távolsága, ha viszont ez nem áll fenn, akkor inkább a manuális módot ajánlom!
- HSS (high speed sync) – Használható a vaku szinkronidőnél gyorsabb zársebességgel is, ahogyan erről feljebb már volt szó.
- AF segédfény – A sötétben történő fókuszálást segíti.
- Kulcsszám – A vaku fényének erősségét adja meg (= távolság x rekesz, példa: 32-es kulcsszám = 4 méteres távolság x f/8-as rekesz).
Mi a helyzet a fényformálókkal?
A legtöbbször két fényforrást szoktam használni, egy főfényt, illetve egy derítést. A leggyakoribb beállításom a főfény nagy (120 cm) octobox-szal vagy brollybox-szal (180 cm), aminek szép, majdnem kör alakú a becsillanása a szemben, és valamilyen derítés: derítőlappal, négyszögletű softbox-szal vagy egyéb fényformálóval.
Ennek az az oka, hogy a lágyabb világítást részesítem előnyben, és ahogyan az előző leckében is említettem, minél nagyobb felületről érkezik a fény és minél közelebb van az alanyhoz, annál lágyabb lesz.
A választás nyilván attól függ, hogy milyen jellegű képeket szeretnél készíteni és milyen hatást szeretnél elérni. Sok témának kifejezetten jól áll a keményebb, kontrasztosabb világítás.
Ami pedig a fények számát illeti, érdemes az egy lámpás világításokat begyakorolni, majd jöhet a 2., 3. és sokadik lámpa.
A legismertebb világítási minták:
Forrás: @the_flash_centre
Amíg a mesterséges világítás alapjaival nem vagy tisztában, ne kezdj el mindenféle stúdiófelszerelést felvásárolni! Menj el workshopokra, bérelj stúdiót vagy akár világítást külön, próbáld ki, hogy neked mi válik be és csak utána ruházz be ilyen felszerelésre, ha szükségét érzed.
A világítást akkor fogod tudni igazán megtanulni, ha magad tologatod a lámpákat, ha csak nézed és beállítják neked, akkor utána egyedül valószínűleg nem fog menni.
Legközelebb a fotózások előkészítéséről lesz szó.