6 hetes online fotótanfolyam ingyen – 9. lecke
Ihász Ingrid
Fotózás, Lightroom és Photoshop online tanfolyamok fotósoknak, akik nem érik be az átlagossal.
Mikor érdemes az utómunkával foglalkozni?
Szerintem az utómunkával akkor érdemes foglalkozni, amikor az ember már legalább alapszinten megtanult fotózni!
Az utómunka ugyanis elsősorban arra való, hogy egy már jó képből a lehető legtöbbet hozzuk ki. Nem pedig arra, hogy egy közepes vagy esetleg rosszul sikerült képet felturbózzunk.
A saját életedet könnyíted meg a legjobban, ha már a kiindulási alap is rendben van. Különösen fontos ez, hogy ha üzletszerűen fotózol, nem lesz ugyanis végtelen időd erre.
Persze, én is szeretek időnként pepecselni a képekkel, valami újat alkotni és igen, időnként hibázik az ember, amit nem árt, ha ki tud javítani… De a fókusz szerintem az kellene, hogy legyen először, hogy már a kamerában a lehető legtökéletesebb legyen a fotó!
Amikor van kedved pepecselni egy képpel
Mi az a nyers kép? Raw vs. JPEG
A fotótechnikai témáknál azt javasoltam, hogy ha tervezed utómunkázni a képeket, akkor lehetőleg úgy állítsd be a gépedet, hogy nyers képeket (is) készítsen. A nyers képek jellegzetességei:
- egyedi fájlformátum, amit csak bizonyos grafikai programok tudnak megtekintésre és szerkesztésre megnyitni (pl. Lightroom, Photoshop)
- rengeteg információ (akár veszteségmentes adatok), nagy dinamikai tartomány (azaz egy képen belül világosabb és sötétebb területeket is meg lehet jeleníteni),
- mindezek miatt nagy fájlméret,
- beállítások, korrekciók teljes hiánya.
Ez azt jelenti, hogy ha egy arra alkalmas programban megnyitod a nyers képet, akkor alapból sokkal rosszabbul néz ki, mint egy JPEG, akár mobilos kép: “színtelen” (szürkés), lapos (kontraszttalan), életlenebb, zajosabb.
Mivel a nyers kép rengeteg információt tartalmaz, az utómunkában ebből hozható ki a legjobb eredmény. Bizonyos limitációkkal erősen alul- és felülexponált képek is menthetők. Ha csak JPEG-ben készíted el a képet, kisebb lesz a dinamikai tartomány és a színhőmérséklet megváltoztatása is meglehetősen korlátozott.
A fotós munkájának és saját stílusának része, hogy mit alkot a nyers képekből. Ezért van az, hogy a legtöbben nem adnak át és nem is értékesítenek nyers képet (ami alatt most a nyers képekből mentett, módosítások nélküli JPEG-et értem). Nem azért, mert az eredeti rossz, hanem azért, mert nincsen kész.
A grafikai programok a nyers képeket egyébként nem módosítják, hanem különböző beállításokat mentenek el hozzájuk, általában egy külön fájlba. Van olyan nyerskép formátum is, amely képes eltárolni ezeket az információkat (DNG). Ha egy fájlban szeretnéd tudni a munkádat, illetve ezen túlmutató módosításokat végeznél, akkor másik formátumban kell elmentened (pl. PSD, TIFF).
Ha pedig ügyfélnek adod át vagy a weben használnád, megint csak más formátumra lesz szükséged, pl. JPEG (vagy PNG, ha még jobb minőségre vagy átlátszóságra van szükséged). Utóbbi esetekben mindig az sRGB színteret válaszd az exportálásnál. A nyomtatásra szánt képeknél 300 dpi-s felbontást szoktam használni.
Ha megfelelően készíted el a képet, nem kell megszakadnod az utómunkában sem
Milyen programokkal érdemes utómunkázni?
Lightroom vs. Photoshop: Mikor melyiket érdemes használni?
A Lightroom és Photoshop kapcsán számtalan vélekedés kering, aminek a nagy része véleményem szerint abból fakad, hogy sokan nem ismerik kellőképpen mindkét programot. A Lightroom van a fotósoknak, a Photoshop a dizájnereknek? A Lightroom csak egy raw (nyers képfájl) feldolgozó program, míg a Photoshop egy profi képszerkesztő? A Lightroom igazából felesleges, hiszen ott van a Photoshopban az Adobe Camera Raw, ami ugyanazt tudja?
A Lightroom nem csupán egy nyerskép (raw fájl) feldolgozó program, amiben alapvető korrekciókat lehet végezni. Nemcsak azért, mert jóval több modulja van, mint a képszerkesztés (Develop), hanem mert maga a képszerkesztő modul is sokkal többet tud, mint azt sokan gondolják! Számomra sokkal kényelmesebb is használni, mint az Adobe Camera Raw-t és nagyban támaszkodom a katalógus funkciókra is.
Ami a szerkesztést illeti, a Lightroommal nemcsak a kép egészén dolgozhatunk, hanem végezhetünk csak adott területen is módosításokat és szerintem ez teszi igazán erőssé. Ettől válhat bizonyos feladatokra akár a Photoshop alternatívájává is. Persze, megvannak a maga limitációi, de sok esetben önmagában is tökéletesen elegendő, különösen ha hobbi célú fotózásról van szó. A teljesség igénye nélkül az alábbiakra alkalmas:
- Egyszerű portré retus: pattanások és egyéb bőrhibák eltüntetése, fényes bőr enyhítése, bőrsimítás, bőrszín megváltoztatása, szem élesítés, világosítás, akár átszínezés, fogfehérítés stb.
- Ruhák vagy egyéb területek színének módosítása
- Zavaró elemek eltüntetése a képről
- Fények és árnyékok módosítása: (szinte teljesen) kiégett ég visszahozása, mesés felhő textúra kialakítása, lencse becsillanás miatti fátyol korrekciója, plusz fény vagy árnyék hozzáadása, dodge&burn…
Ha érdekel, szerintem milyen feladatokra kell már a Photoshop vagy mi az, amit ott kényelmesebben elvégezhető, ebben a posztban megtalálod!
Milyen folyamatot érdemes kialakítani az utómunkában?
Az utómunka során az egyik legfontosabb dolog, hogy legyen egy terv a fejünkben, ami alapján haladunk. Így érhetjük el azt az eredményt, amit megálmodtunk, és így nem kell korábbi lépésekhez újra és újra visszatérnünk valamilyen későbbi módosítás miatt, vagy legalább nem olyan sokszor. Ha fotós portfóliót építesz, törekedj az egységes stílusra az utómunkában is, hogy felismerhetőek legyenek a képeid!
A nyerskép feldolgozás során én a Lightroomban az alábbi munkafolyamatot ajánlom, de ez bármelyik hasonló tudású szoftvernél irányadó lehet.
- Vágd meg a képedet, hogy ne végezz feleslegesen utómunkát azokon a részeken, amiket nem fogsz használni. Ha többféle kivágásra lesz szükséged, vagy még nem vagy biztos a végleges vágásban, akkor pedig inkább hagyd ezt a legvégére.
- Állítsd be a képed fényességét és kontrasztját a Basic/Tone, illetve a Tone Curve segítségével. Eközben figyeld a hisztogramot is, és a háromszögek segítségével ellenőrizd, hogy van-e (nem szándékos) bebukás vagy kiégés a képen.
- Használhatod a Texture vagy Clarity csúszkát, ha szeretnél még egy kis speciális kontrasztot, élességet adni a képeidhez. Ha fátyolos a képed például köd vagy napsütés miatt, használd a Dehaze csúszkát. Ezekből általában a kevesebb több!
- Add meg a kép színvilágát, alaphangulatát (hideg/meleg) a Profile, WhiteBalance és esetleg a Calibration beállításával.
- Gondold át, hogy élénkebb vagy kevésbé szaturált képet szeretnél és annak megfelelően állítsd be a Vibrance-t és Saturation-t. Ne szaturáld túl a képedet, mert az sohasem mutat jól.
- Finomhangold a színeket a Tone Curve, HSL és Color Grading segítségével. Ha az előző lépésben nem használtad a Calibrationt, akkor most kísérletezhetsz még azzal is.
- Ha szükséges, végezz lokális módosításokat a Graduated Filter, Radial Filter vagy a Brush segítségével. Ha kifejezetten tónus tartományokat vagy színeket szeretnél módosítani, használd a Range Maskokat.
- Portré retusálásnál pl. a bőrhibák eltüntetéséhez használd a Spot Removalt (heal), ha szükséges, illetve a brush eszközt akár a Lightroom alap ecset presetjeivel, akár finomhangolva (Soften Skin, Teeth Whitening, Iris Enhance, Dodge, Burn).
- Kísérletezz az Effects panellel, ha tetszik, tegyél vignettát vagy szemcsézettséget a képre. A vignetta akkor jó, ha szinte nem is látszik, de segít a lényegre irányítani a figyelmet. A Lightroom vinyetta lehetősége azért is szuper, mert mindig az aktuális kivágás alapján alakítja a vinyettát (“post-crop”), tehát nem veszik el, ha pl. egy 3:2 arányú képet 1:1 négyzetesre vágsz.
- Használd az élesítést és zajszűrést olyan mértékben, ahogyan azt a kép megköveteli. A zajosabb képeknél figyelj az élesítés mértékére, mert ezáltal nő a képzaj is. Használd ki a maszkolás adta lehetőségeket! Ne élesítsd túl a képedet, és másképp élesíts webre és nyomtatáshoz. (Nyomtatásra való előkészítéshez használhatod az export funkciónál rendelkezésre álló élesítési lehetőségeket.)
- Korrigáld a lencsetorzulásokat (Lens Corrections), illetve az objektív vagy kameraállás okozta torzításokat (Transform).
- Természetesen bármelyik ponthoz visszatérhetsz később is és finomhangolhatod. Még az is lehet, hogy képszerkesztés közben jössz rá, hogy mégis inkább más irányba vinnéd el a képet. Ilyen esetben használd ki a Snapshotokban, ill. Virtual Copy-kban rejlő lehetőséget.
- Ha tetszik az eredmény, másold át a beállításokat a sorozatod többi képére is (Copy vagy Sync) és utána finomhangold őket kisebb csoportokban vagy akár egyesével. Ez csak azoknál a képeknél fog jó eredményt hozni, amelyek hasonló fényviszonyok között készültek és hasonló színek szerepelnek rajtuk.
- Ha valami egyedit alkottál, mentsd el presetként, hogy később is könnyen tudd használni.
Ezt a munkafolyamatot láthatod az ingyenes képszerkesztő videóimban, illetve lépésről lépésre bemutatom a Lightroom Mastery kurzusban.
Köszönöm, hogy időt szántál a levelemre és szép napot kívánok neked! A következő leckében hozok neked egy sor olyan ingyenes utómunka videót, ami a segítségedre lesz!