Így fotóztunk karácsonyi portrét néhány négyzetméteren, két méteres belmagasság mellett, csak meglévő dekorációval. Az utómunkánál azokat a technikákat használtam, amiket a fine art portré retus videóban mutattam meg.
Karácsonyi portré fotózás - a videóban elhangzó szöveg leirata:
Ezen a néhány négyzetméternyi helyen, meglévő eszközökkel fogunk megpróbálni karácsonyi portrét készíteni.
Szia, én Ihász Ingrid vagyok, és hogyha érdekel a fotózás és az utómunka, akkor kövesd a csatornámat.
Ez a saját műfenyőnk, ami a meglévő díszeinkkel van feldíszítve, legalábbis ezen az oldalán, ugyanis ez a rész már nem fog látszani a képen, úgyhogy azzal nem vesződtünk.
Ez a fa nem túl nagy, olyan 180 centiméter, de lehet trükközni bizonyos objektívekkel, hogy nagyobbnak tűnjön, erről később még lesz szó.
Egy sima kis IKEA széket fogok használni, illetve ezt a ruhát fogja viselni a kislányom, ez a Milli and Brótól van.
Olyan asztalunk sajnos nincsen, ami illett volna ehhez a fotózáshoz, ezért úgy oldottam meg, hogy egy Apple boxot használtam erre a célra. Ugye ez több részből áll. Az alját és a tetejét így illesztettem össze. Nem kell túl nagynak lennie, mert nem fog belőle sok látszani a képen.
Itt nem csak a terület nagyon kicsi, hanem a belmagasság is viszonylag alacsony, ezért még azt is nehézkes megoldani, hogy most állva beszélek a videóban.
Viszont ezzel a fényformálóval nagyon jól fogok tudni majd világítani. Ez egy 180 centiméteres brolly box.
A világításhoz a Nanlite Forza 300 B lámpát fogunk használni, amit nagyon szeretek, és videóhoz, illetve fotóhoz is szoktam használni.
Két objektívet fogok használni a fotózásnál.
Az egyik ez a 24 mm-es, amit most kaptam a Sonytól, köszönöm szépen. Ez az f/1.4-es GM változat, és azért választottam most ezt az objektívet, mert ugye ennek van egy erősebb torzítása, és ha alulról fotózok vele és valami közelebb van a kamerához, az lényegesen nagyobbnak tűnik. Tehát egy ilyen viszonylag kis fenyőfát is óriásivá fogok tudni tenni.
A másik objektív, amit választottam, egy 50 mm-es, ez is Sony GM, f/1.2-es, nagyon-nagyon szeretem ezt az objektívet, fantasztikus képe van és ezzel fogom tudni azokat a képeket megcsinálni, amik a legpopulárisabbnak számítanak ebben a műfajban.
Az objektívek közül én a gyártói márkát szeretem a legjobban használni, mert ez működik legjobban együtt a gépekkel, nagyon gyors és pontos a fókusz, nagyon jól működik a szemkövetés, ami gyerekfotózásnál nekem rettenetesen fontos.
Ami a gépbeállításokat illeti, állandó fénynél ugyanúgy kell beállítani a gépet, mintha természetes fényt használnánk.
Tehát szükségünk lesz egy olyan zársebességre, aminél a gyerek már nem mozdul be. Ez legalább 250-ed, de lehet, hogy 320-ad, vagy akár 500-ad másodperc is kellhet, hogyha nagyon izgő-mozgóról van szó.
A rekeszemet szeretem nagyra nyitni az ilyen fotózásoknál, hogy minél kisebb legyen a mélységélesség.
Az ISO-t pedig szükség szerint állítom be, nyilván igyekszem minél alacsonyabban tartani.
Mivel elég kevés helyen van itt és vannak nehezítő körülmények, kell használnom néhány trükköt. Ugye elég rövid a hátterem, emiatt a szélét például elfedem ilyen fenyőágakkal, amit onnan hátulról akasztottam le a fáról.
Emellett pedig fogok plusz fényeket használni, ezt az objektív elé betartva. Szerettem volna kristályt is használni ehhez a fotózáshoz, de azt sajnos nem találtam meg.
Ezek a tárgyak nagyon jók arra, hogy eltakarj velük valami olyat, amit nem szeretnél látni a képen, de már nem tudsz máshogyan helyezkedni.
Itt az asztalon elhelyeztem mindenféle dolgot, ami egyrészt karácsonyi hangulatú, viszonylag jól is néz ki. Illetve az elmaradhatatlan maci, ami még az enyém volt.
A lámpát úgy állítottam be, hogy a hátteret minél kevésbé világítsa, az alanyt pedig körülbelül 45 fokos szögből.
Nézz ide egy picit, Kincsem. Hadd nézzem meg a fényt a szemedben! Aha, nagyon szép.
A becsillanást figyelem a szemben, és iderakok egy derítőlapot, hogy az árnyékos oldal egy kicsit világosabb legyen.
Igyekeztem megtalálni a legjobb szöget az első tesztképekhez. Nézz csak ide egy pillanatra!
Most belógatom ezt. A fények mozgatásával igazán érdekes hatásokat érhetsz el, és biztosan nem lesz két egyforma kép. Csinálok azért fekvőt is.
Előveszem a másik objektívemet, azzal egy picit könnyebb dolgom lesz.
A “modell nézés” már nagyon megy, instruálás nélkül is.
Itt pedig egy finom könyöklést kértem. Majd jöhet az arcsimítás, az egyik és a másik kézzel.
Ezután jöhet a maci ölelés, majd pedig a fa megmutatása a macinak.
A fotózást egészen közeli portrékkal zártuk.
A nyers kép így nézett ki, és ilyen lett utómunkában. Előtte, utána.
Hogyha tetszett ez a videó, akkor kérlek, ne felejtsd el lájkolni, kommentelni és kövesd a csatornámat!