5 Photoshop hiba, amit ne kövess el! (VIDEÓ)

5 hiba, amit ne kövess el photoshopban

Kezdő és akár haladó fotósként is könnyű beleesni ebbe az 5 utómunka hibába. Mutatom azt is, hogy hogyan kerüld el őket!

Feliratkoztál már a YouTube csatornámra?

5 Photoshop hiba, amit ne kövess el! A videóban elhangzó szöveg leirata

Mik azok a képszerkesztési hibák, amik azonnal elárulják, hogy kezdő vagy a fotózásban?

Ha érdekel a fotózás és az utómunka, akkor kövesd a csatornámat!

Nézzük meg most azt az öt hibát, amit a legtöbb kezdő fotós elkövet. És megmutatom azt is, hogy mit csinálj helyette.

1. Az első a vinyetta. Ez önmagában persze nem hiba, viszont hogyha látszik a képen, az már nem fog jól mutatni.

Vinyetta alapból is lehet egy fotón, ennek a mértéke az objektívtől függ, amit használtunk. Hogyha szeretnéd csökkenteni vagy megszüntetni a vinyettát a képen, azt megteheted például a Lightroom Develop modulban.

Ehhez le kell görgetni, egészen a Lens Corrections részig. Ha bekapcsolod a profil korrekciót, akkor a lencsének megfelelően korrigálja a vinyettát, illetve a torzulásokat is. Hogyha ezt nem szeretnéd ebben a formában, akkor megteheted azt, hogy csak a vinyettát korrigálod.

Itt a Manual fülön és itt a vinyettálásnál állíthatod azt a mértéket, amivel szeretnéd ezt csökkenteni. Előtte, utána.

Hogyha plusz vinyettát szeretnél adni egy képhez, akkor azt az Effects fülön tudod megtenni.

Itt található Post Crop Vignetting néven, ami azt jelenti, hogy ha esetleg vágtál a képből, akkor a vágásra fogja ezt alkalmazni, nem pedig az eredeti képhez. Erre világosítunk, erre pedig sötétítünk. Ugye az már nagyon rossz vinyetta, ami látszik. Még lehet, hogy ezt is egy kicsit soknak találod, és akkor vehetsz még jobban vissza belőle.

Magát ezt az effektet azért szokták használni, hogy jobban a témára irányítsák a figyelmet. Hogyha a sarkok be vannak sötétítve, akkor jobban figyelünk arra, ami a képnek a fő témája.

Érdemes azt is tudni, hogy a vinyetta nemcsak fekete lehet, hanem akár valamilyen szín is. Ha van például egy ilyen képünk, dönthetünk úgy, hogy nem egyszerű fekete vinyettát adunk hozzá, hanem valamilyen színeset.

Ehhez ezt a Workflow actiont fogom használni, aminek az elkészítéséről egyébként van egy külön videóm. Ebben található egy vinyetta lehetőség, ami barna színű. Ugye ez sem lenne jó, hogyha túl erősre vennénk, bár ebben az esetben kevésbé zavaró, mint egy fekete vinyettánál. Ha visszaveszünk a réteg opacitásából, akkor elérhetjük azt az eredményt, amivel elégedettek vagyunk. Ilyen esetben is igaz, hogy a kevesebb több, vegyél például az opacitásból vissza.

2. A második az élesség és a zajszűrés. Gyakori hiba kezdőknél, hogy túl van húzva az élesség, akár a Clarity-vel, akár a Texture-rel, akár sima Sharpeninggel.

Nézzük meg ezeknek a csúszkáknak a hatását a gyakorlatban. A Clarity az egyik legtöbbször rosszul alkalmazott csúszka. Hogyha ezt túlzottan elkezdjük felhúzni, akkor nemcsak a kontraszt változik meg meg az élesség, hanem egy ilyen egészen furcsa hatást kapunk. Sokat szokták ezt alkalmazni például idős emberek képeinél is.

Ezzel szemben a Texture-nek enyhébb a hatása, és ahogyan a neve is mutatja, inkább a textúrára erősít rá. Ha ezt végig kihúzom, akkor sem lesz annyira durva hatása, mint a Clarity-nek, de hozzáteszem, ez sem szép.

Érdemes abban gondolkodni, hogy esetleg lokálisan használjuk egy maszkon. Nézzük meg ezt egy másik képen. Kiválasztom a maszk lehetőséget és az alanyt a képen. Majd pedig felhúzom rajta a textúrát. Látszik, hogy így sokkal jobban kiemeltük, kontrasztosabb lett, jobban figyelünk a témára. Ugyanez Clarity-vel már nem valószínű, hogy annyira jól fog mutatni.

Visszamegyek az előző képre. Itt meg tudjuk nézni még a sima élesítésnek a hatását is, ami itt van lejjebb a Detail fülön. Ezt ugye általában nyers képeknél szoktuk használni, attól függően, hogy mennyire van szüksége a képnek.

Minél jobban felhúzzuk az élességet, annál inkább erősítjük a zajt is. Tehát olyan képek esetében, amik zajosak, érdemes csínján bánni az élesítéssel. Ebben az esetben ez nincs így, de hogyha belenagyítunk, akkor látjuk, hogy mennyire természetellenesen túlélesített lett a hatása. Ez mindenképpen kerülendő.

Ha az eredeti kép nem volt annyira éles, akkor érdemes lehet a rádiuszt emelni akár 2-3 pixelig is.

A zajszűrés szintén nem jó, hogyha túl van tolva, mert egy ilyen elmosott, elkent képet kapunk.

Ez a kép kevésbé jó fényviszonyok között készült, ezért hogyha nagyon rányomunk az élesítésre, akkor elkezd nagyon feljönni a zaj a fotón. Ezen többféleképpen is segíthetünk, az egyik a hagyományos zajszűrés, illetve a mesterséges intelligencia alapú zajszűrés. Ezek mind a Lightroomban, mind az Adobe Camera Raw-ban a Photoshopon belül elérhetők.

A hagyományos zajszűrésben a fény típusú és a színes zajt tudjuk szűrni. Ebben az esetben a színesre nem igazán lesz szükség. Ez akkor kell, hogyha mondjuk piros és kék színeket látunk. Ha ez nullára lenne állítva, akkor ebben az esetben is jobban előjönnének ezek. Ez alapértelmezetten 25 körül szokott lenni beállítva és az általában megfelelő is. Ennél nagyobbra nincsen szükség.

Hogyha elkezdem felfelé tolni a fény típusú zajszűrést, akkor látszik, hogy elkezd eltűnni a zaj. Ha viszont túlzásokba esem bele, akkor megkapom azt a már említett szétkent képet. Ez mindenképpen kerülendő.

Érdemes figyelni azt, hogy egy olyan pontig élesítsünk csak, amivel számunkra megfelelő hatást tudunk elérni. Ennél a képnél én valahol itt hagynám meg. Bár hozzáteszem, hogy nem is élesíteném egyébként ennyire. És akkor a zajszűrésből is elég lesz kevesebb.

Ami pedig a mesterséges intelligencia alapú zajszűrést illeti, az itt a Denoise alatt érhető el. Egy picit hosszú ideig szokott dolgozni, különösen, hogyha nem annyira erős a géped.

Hogyha rányomunk így, akkor látjuk, hogy milyen volt eredetileg és milyen a javítás után. Érdemes a fő témának megfelelően kiválasztani, hogy hol nézzük meg, egy embernél ez biztosan az arca lesz. Látszik, hogy egészen szép munkát végez.

Itt ugye állíthatjuk ennek az erősségét, nekem ilyen 50 körül egészen jó eredményt szokott hozni. Úgyhogy, ha itt rányomok az Enhance-re, akkor létrehoz egy új DNG fájlt. A DNG fájlok olyan nyers fájlok, amik képesek eltárolni a szerkesztési információkat magukban.

Ilyen esetben mindig érdemes teljes méretben nézni a fotót, hogy lássuk, hogy milyen munkát végzett. Mivel az ilyen fájloknak a létrehozása eléggé hosszú ideig tart, abban nem érdemes gondolkodni, hogy egy nagyobb sorozaton így szűröd a zajt. Ez egy-egy képnél jó megoldás.

3. A harmadik az effektek. Ilyenek például a fénycsóvák vagy egyéb kilógó lólábak.

Kezdőként arra érdemes törekedni, hogy próbáljuk meg azt visszaadni, amit a szemünkkel láttunk. Ráérsz később effekteket tenni a képre, amikor már jobban látod, hogy mi az, ami természetes és mi az, ami természetellenesnek hat.

Alapvetően azt érdemes követni, hogy legfeljebb oda teszünk plusz fényt a képre, ahol egyébként is el tudnánk képzelni. Ehhez használhatunk akár ecsetet, akár más megoldásokat.

Nézzük meg, hogy egy ecsettel például milyen fényt tudunk tenni a képre. Ehhez létrehozok egy új üres réteget, és kiválasztok egy fény ecsetet. Van egyébként egy ingyenes ecsetcsomagom, amit le lehet tölteni a honlapomról.

A fények között kiválasztom például ezt az ecsetet. Kipróbálom, hogy milyen hatása van, nem pont úgy áll, ahogy szeretném, úgyhogy Ctrl+Z-vel visszavonom ezt, és megnézem az ecsetnek a beállításait. Egy picit el fogom fordítani és így már abból az irányból jön, ahonnan az eredeti fényem is.

Illetve veszek egy mintát, mert nem fehérrel szeretném a fényt rajzolni, hanem mondjuk egy olyan sárgával, ami itt a csúcsfényekben van. Alt+klikkel vettem egy mintát és ide elhelyezem a plusz fényemet. Hogyha túlzottan ráment az alanyomra, akkor rárakok egy rétegmaszkot és egy másik sima ecset segítségével le fogom maszkolni az alany arcáról. Ehhez fekete ecsetre lesz szükségem. És máris van egy kis plusz fényünk.

Megmutatom a másik módszert is, létrehozok egy gradienst, méghozzá egy radialt, azaz kör alakú gradienst, és meg fogom növelni a méretét. Ilyenkor ezt át tudom helyezni, ahova szeretném.

Itt is választani fogok hozzá egy másik színt. Úgy is dönthetek, hogy egyébként nem a képről veszem a mintát, hanem egy érdekesebb hatást szeretnék mondjuk elérni és választok valami narancssárgásabb fényt. És leokézom.

Ez ugye még nem néz ki túl jól, úgyhogy meg fogom változtatni a rétegnek a blending mode-ját valami másra. Ez lehet mondjuk Lighten vagy Screen, esetleg Soft light, vagy Hard light, amelyik éppen tetszik ebben a kontextusban.

Szerintem a Screen a legjobb itt. Ennek is visszavehetek picit az opacitásából, hogy ne legyen annyira hivalkodó, és egy fekete ecsettel le tudom az alanyom arcáról maszkolni. Hogyha az ecsetnek visszaveszek mondjuk az opacitásából vagy a flw-jából, akkor tudom csak részlegesen törölni az arcról. És máris egy picit nyáriasabb, melegebb hangulatú lett a fotó.

Mutatok rá még egy példát, hogy hogyan helyezhetünk el úgy fényeket, hogy ne legyenek hivalkodóak. Itt van például némi napsugár és még egy kis ráerősítés a fényekre. Ezáltal ez a rész semlegesebbé válik, és sokkal jobban irányul a figyelmünk az alanyra.

4. A negyedik a gumiarc. A Portrait Pro, Portraiture vagy egyéb pluginokkal nagyon könnyű a portréretus, viszont ugyanilyen könnyű túlzásba is esni vele. Figyelj arra, hogy megmaradjon a bőrnek a textúrája, akár úgy, hogy utólag élesítesz rajta.

Egy ilyen bőr már minden lesz, csak nem természetes. A Portraiture esetében például megtehetjük azt, hogy a finom részletekben egyáltalán nem mossuk el a bőrt, illetve ráteszünk egy élesítést. Ezáltal sokkal jobban megmarad a bőrnek a textúrája, egész egyszerűen csak egységesebb lesz.

A másik kedvelt pretus plugin, a Portrait Pro esetében is van hasonló lehetőség. Ezt itt találjuk a Skin Smoothing alatt és Sharpen névre hallgat. Ezzel visszahozhatjuk a bőrnek az esetlegesen elveszett textúráját.

A személyes véleményem egyébként, hogy a Portraiture-ben ez a funkció jobban működik. Nekem ez egy picit ilyen túl zajossá, ilyen greenessé teszi az arcbőrt.

A legfontosabb tanulság tehát, hogyha finomítod a bőrt, simítod, akkor figyelj oda, hogy a textúrája ne vesszen el.

5. Az ötödik a szaturáció és a szelektív színezés. Nagyon gyakori hiba kezdőknél, hogy túl van húzva a szaturáció, akár magával a szaturáció csúszkával, akár a Vibrance-szel vagy valamilyen olyan plusz kontraszttal, ami egyébként is felerősíti a színeket. Hogyha erősítesz a kontraszton, akkor könnyen lehet, hogy inkább visszavenni érdemes a szaturációból.

A szelektív színezés az az, amikor fekete-fehér a kép és van rajta mondjuk egy darab színes elem, az általában nem néz ki jól, már eléggé kiment a divatból. Nagyon ritka esetekben működik, úgyhogy kezdőként ajánlom, hogy inkább próbáld elkerülni.

Nézzük meg ezeknek a csúszkáknak a működését a gyakorlatban. Hogyha a szaturációt kezdjük el akár felfelé, akár lefelé húzni, az a teljes képre ugyanolyan hatással van, az összes színt ugyanúgy szaturálja, vagy deszaturálja.

Ezzel szemben a Vibrance azokhoz a színekhez nyúl elsősorban hozzá, amik nem annyira szaturáltak a képen. Tehát ha elkezdem felfelé húzni a Vibrance-t, akkor különböző mértékben fogja szaturálni a különböző színeket. Ettől függetlenül ezzel is érdemes óvatosan bánni.

Hogyha állítjuk a kontrasztot a képen, akkor érdemes megfigyelni, hogy változnak a színek is. Egész egyszerűen a kontraszt növelésével élénkebbé válnak. Ugyanez igaz akkor is, ha görbékkel adunk hozzá kontrasztot. Például itt a Strong Contrast lehetőséget választom. Máris szaturáltabb a kép. Ilyen esetben előfordulhat, hogy inkább csökkenteni szeretnénk egy picit a szaturációt a természetesebb hatás érdekében.

Hogyha valamelyik konkrét színnek a szaturációját szeretnénk csökkenteni, akkor pedig érdemes lemenni a Color Mixerbe és kiválasztani azt az adott színt és megváltoztatni a szaturációját. Tehát ha például túl erősnek találod itt a zöldeket, akkor azokból el lehet kezdeni picit visszaszedni és a sárgákból is, hiszen itt sok olyan zöld van, amiben sok a sárga.

Megnéztük az öt leggyakoribb hibát, amit a kezdők elkövetnek az utómunkában. Ebből az első volt a vinyetta, a második az élesség problémái, a harmadik az effektek, a negyedik a bőrretus, az ötödik pedig a szaturáció témája.

Te elkövetted ezek közül valamelyiket? Írd meg kommentben!

Ha hasznos volt a videó, akkor lájkold és ne felejtsd el követni a csatornámat.

Ha tetszett a bejegyzés és szeretnél értesülni a hasonló anyagokról, akkor iratkozz fel az email értesítőre!

Oszd meg!

Ez is érdekelhet

naplementés portréfotózás

Így fotózz a nappal szemben: 6 tipp naplementés portréfotózáshoz

Mi az a 6 dolog, amire figyelj, ha nappal szemben fotózol portrét? Ebben a videóban megmutatom lépésről lépésre, hogy hogyan fotózz naplementében. https://youtu.be/mtMgzIAjLn4?si=9i4aoP6F8jrLJYJzFeliratkoztál már a YouTube csatornámra? A videóban elhangzó szöveg leirata: portréfotózás nappal szemben <p> Nappal szemben nem fotózunk! Vagy mégis?! Simán fotózunk nappal szemben, azaz ellenfényben. Sőt, sok esetben kifejezetten ezt a fényt keressük, mert

Tovább olvasom »

Óriási Lightroom újdonság: generatív eltávolítás

“Aki tud, az bármilyen eszközzel csodás képeket készít.” “Profi felszerelés nélkül nincs minőségi fotó.” Mi számít többet a fotózásban, a tudás vagy a felszerelés? Ezt az ősi dilemmát feszegetem ebben a videóban. Avagy: miért nem számít a profi fotós cucc és miért számít mégis? https://youtu.be/smoNSwil_Mk Feliratkoztál már a YouTube csatornámra? <h2>Óriási Lightroom újdonság: generatív eltávolítás –

Tovább olvasom »

Felszerelés vs. Tudás: Mi számít a fotózásban?

“Aki tud, az bármilyen eszközzel csodás képeket készít.” “Profi felszerelés nélkül nincs minőségi fotó.” Mi számít többet a fotózásban, a tudás vagy a felszerelés? Ezt az ősi dilemmát feszegetem ebben a videóban. Avagy: miért nem számít a profi fotós cucc és miért számít mégis? https://youtu.be/ze9xXz9dIcM Feliratkoztál már a YouTube csatornámra? <h2>Felszerelés vs. Tudás: Mi számít a

Tovább olvasom »

Szólj hozzá!

Scroll to Top