A kezdő fotósok egyik leggyakoribb kérdése, hogy milyen felszereléssel és beállításokkal készült egy fénykép. Sokszor pedzegettem már, hogy ez nem a legfontosabb kérdés egy fotóval kapcsolatban, de érdemes megnézni, hogy honnan tudhatók meg ezek az adatok, mire jók és mire nem.
Milyen beállításokkal készült ez a fotó? Avagy: mire jó az EXIF és mire nem - A videóban elhangzó szöveg leirata:
A kezdő fotósok egyik leggyakoribb kérdése, hogy milyen felszereléssel és beállításokkal készült egy kép. Sokan azt is tudják, hogy ez az úgynevezett EXIF információkból olvasható ki.
Szia, én Ihász Ingrid vagyok, és hogyha érdekel a fotózás és az utómunka, akkor kövesd a csatornámat és kapcsold be az értesítéseket.
De mi is az az EXIF? Exchangeable image file format. Azaz olyan metaadatok, amik a képről tartalmaznak különböző információkat.
Ez rengeteg paramétert jelenthet. Ilyen az objektívnek a gyújtótávolsága, az ISO, a zársebesség, a rekesz mérete és még nagyon sok minden más.
Hogy hol tudod megnézni ezeket az adatokat? Legegyszerűbben egy fájlkezelőben úgy, hogy lekéred a fájlinformációt.
Érdemes azonban tudni, hogyha például a közösségi médiából letöltesz egy képet, a legtöbb esetben ezek az információk nem fognak szerepelni benne.
Nézzük meg, hogy mire tudod ezt használni.
Az első a tanulás. Azaz látod, hogy egy adott helyzetben ki milyen felszerelést használt, mit állított be a gépén. Ez abban az esetben lehet érdekes, ha mondjuk egy egyedibb látószögű objektív volt használva, vagy mondjuk egy hosszabb záridő, és szeretnéd tudni, hogy az pontosan mennyi volt. Például egy bemozdulásnak az eléréséhez.
Szintén használhatod utólagos elemzéshez, amikor nézed vissza a képeidet, és ki tudod értékelni, hogy az az adott beállítás működött-e vagy sem. Jó volt-e az expozíciód, megfelelő volt-e a mélységélesség például.
Illetve arra is használhatod, hogy például egy fotósorozaton belül teljesen egységesek legyenek a beállításaid.
Fontos azonban azt is látni, hogy mire nem tudod használni, tehát hogy mik a korlátai ezeknek az információknak.
Az első és legfontosabb, hogy nem tudod egy az egyben lemásolni az exif infókat, mert azok mindig egy adott helyzetre, egy adott fényviszonyra vannak szabva. Tehát ha te hasonló körülmények között vagy, akkor sem biztos, hogy ugyanazok a beállítások neked is fognak működni.
Ugyancsak nem jó dogmaként tekinteni rájuk, vagy azt gondolni, hogy egy bizonyos szituációban csak egy adott beállítás működhet.
Illetve nem tudod, hogy ezek a beállítások milyen nyers képet eredményeztek, hiszen a legtöbb esetben már egy utómunkázott kép kerül az internetre fel. Tehát az is lehet, hogy az eredeti kép esetleg alul vagy felül exponált volt, vagy nem is volt annyira éles, mint ahogy az utómunka során elkészül.
Az is lehet, hogy te kifejezetten azt szeretnéd, hogy mondjuk a saját fotóidnak az exif információi ne kerüljenek bele a képbe. Hogyan tudod ezt megtenni?
Amikor a Lightroomból exportálsz, akkor meg kell jelölni azt, hogy a metadata ne kerüljön bele.
Az EXIF információ egyrészről lehet nagyon hasznos tanuláshoz, másrészről lehet időnként félrevezető is. Fontos, hogy tudd, hogy a helyén kell kezelni és hogy hogyan tudod értelmezni.
Azt is látni kell, hogy a technikai beállítások a fotózásnak egy nagyon kis szeletét képviselik és sokkal többet számíthat a koncepció, a pillanat megteremtése, illetve az a téma, amit megörökítünk, mintsem a konkrét beállítások.
Remélem, hogy hasznosnak találtad ezt a videót, hogyha igen, akkor ne felejtsd el lájkolni és követni a csatornámat.
