A gyerek születéséről az első képet egy családtag posztolta a Facebookra? A nagynéni lefényképezte Józsikát és barátait a szülinapján és kitette a profiljára? Számtalanszor előfordul, hogy egy barát, rokon, nevelő, sőt akár egy idegen képet készít a gyerekünkről, rosszabb esetben a megkérdezésünk nélkül fel is tölti valahová, például a Facebookra vagy az Instagramra. Megtehetik ezt?
A rövid válasz természetesen az, hogy nem. Miért nem? És ha nem, akkor miért teszik meg mégis? Ha pedig már megtörtént, te mit tehetsz? Ebben a posztban ezt a témát járom körül dr. Teker Orsolya adatbiztonsági és adatvédelmi szakjogász segítségével.
Néhány gondolat a személyes adatokról és a személyiségi jogokról
Kezdjük az elején. A személyes adatokról és a személyiségi jogokról többnyire mindenki hallott már, de az talán már kevésbé ismert, hogy a rólunk készült fénykép, azaz a képmásunk is személyes adatnak minősül és ennek a védelme a személyiségi jogok közé tartozik.
2013. évi V. törvény a Polgári Törvénykönyvről
2:43. § [Nevesített személyiségi jogok]
A személyiségi jogok sérelmét jelenti különösen
(…)
g) a képmáshoz és a hangfelvételhez való jog megsértése.
2:48. § [A képmáshoz és a hangfelvételhez való jog]
(1) Képmás vagy hangfelvétel elkészítéséhez és felhasználásához az érintett személy hozzájárulása szükséges.
(2) Nincs szükség az érintett hozzájárulására a felvétel elkészítéséhez és az elkészített felvétel felhasználásához tömegfelvétel és nyilvános közéleti szereplésről készült felvétel esetén.
A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy az engedélyünk nélkül senki sem készíthet rólunk fényképet. Sőt, ha engedélyt adtunk is a fénykép elkészítésére, az még önmagában nem jelenti azt, hogy ezt a képet valaki fel is használhatja, publikálhatja, akár csak a személyes Facebook profilján vagy egy privát csoportban megosztva.
Érdemes megemlíteni, hogy a képmás nyilvánosságra hozatalának tilalma nem vonatkozik a nyilvános eseményeken, rendezvényeken, utcán készült olyan felvételekre, ahol az ábrázolás módja nem egyéni, tehát több ember is szerepel a képen (“tömegfelvétel”). Ez ennél pontosabban sajnos nincsen meghatározva, tehát nincsen olyan szabály, hogy mennyi embernek kell szerepelnie a képen ahhoz, hogy az tömegfelvételnek minősüljön.
A tájékoztatáshoz jogunk van
„Ne feledkezzünk meg arról, hogy az adatvédelemben biztosított tájékoztatáshoz viszont minden érintettnek joga van, akkor is, ha a felvétel nem hozzájárulás jogalapon van kezelve [azaz pl. tömegfelvétel esetén – a szerk.]. Ezt a tájékoztatást részletesen, érthetően kell megtenni és el kell helyezni az érintettek által elérhető helyre. [Ezért szokták pl. rendezvény belépőjegyekre ráírni az adatkezelési tájékoztatót, vagy pedig ha nem tudják jól olvashatóan ezt megtenni, akkor legalább egy link van rajta, ahol a tájékoztató elérhető. – a szerk.]
Amennyiben az adatkezelő jogos érdekre hivatkozik, akkor érdekmérlegelési tesztet kell készítenie, az érintett pedig tiltakozhat a képmása kezelése ellen.” – egészítette ki dr. Teker Orsolya.
De mi a helyzet a gyerekekkel?
Egy 1,5 éves, még esetleg nem is beszélő gyerek fogja eldönteni, hogy készülhet-e róla kép és azt meg lehet-e osztani? Nyilván nem. A 14 évnél fiatalabb gyerekek a polgári törvénykönyv szerint cselekvőképtelennek minősülnek, így ebben az esetben (is) a törvényes képviselőjük jár el helyettük. Ez általában a szülő, azaz a szülő dönt arról, hogy a gyerekéről készülhet-e fénykép és hogy az milyen módon használható fel.
A 16. életév betöltése után a kiskorú önállóan nyilatkozhat személyes adatainak felhasználásáról (2011. évi CXII. törvény), azaz ebben az esetben már nem szükséges szülői, gondozói hozzájárulás.
Persze ez csak a jogi oldala a dolognak, a gyerekek egy bizonyos kor után már igénylik, hogy megbeszéljék velük, mi kerül fel róluk a netre, illetve a 15 éves tini gyerekünk feltehetően nem fog velünk egyeztetni arról, hogy a barátnőjével készített közös szelfit felteheti-e az Instagramjára. És persze kérdés az is, hogy a szülő hogyan gondolkodik minderről, oszt-e meg egyáltalán képet és mi a megállapodás erről otthon, de ez már egy másik téma, amibe most nem mennék bele.
Mi minősül hozzájárulásnak a kép elkészítéséhez?
Ez viszonylag egyszerű, voltaképpen elegendő az, ha az illető nem tiltakozik. Persze ez azt is feltételezi, hogy tudatában van annak, hogy fényképezik, tehát vitás esetben arra nem lehet hivatkozni, hogy nem ellenkezett, amikor valójában nem is vette észre, hogy kép készült róla. Igen, ez egyúttal azt is jelenti, hogy mi sem készíthetünk csak úgy képeket valakiről, még akkor sem, ha nem tervezzük sehol felhasználni.
Mi a helyzet a felhasználással?
A kép felhasználáshoz való hozzájárulás is történhet szóban, nyilván nem lenne életszerű szerződést kötni a nagymamával, hogy melyik képeket teheti ki a Facebookra az unokáról. Nyilván más a helyzet, ha például profi fotó készült, ott már hivatalosan is tisztázni kell a felhasználási területeket (ez általában egy külön nyilatkozatban vagy a szerződés részeként történik).
Ha hozzájárultunk ahhoz, hogy a fotós a portfoliójában felhasználja a képeket, az még nyilván nem jogosítja fel arra, hogy eladja őket a Tesco legújabb akciós csirkefarhát kampányához. Ez megint csak egy külön történet, és ennek a bejegyzésnek most nem ez áll a fókuszában. A képmásunk ilyen jellegű illetéktelen felhasználása azért kevésbé gyakori, és ilyen esetben mindig érdemes jogi szakértőhöz fordulni.
A különböző intézményekkel kötött szerződés általában tartalmazza, hogy hogyan használhatják fel az ott készített fényképeket, érdemes ezeket újra átlapozni, mielőtt rájuk rontunk, hogy miért publikáltak képet a gyerekről. Természetesen jogunkban áll utólag is úgy dönteni, hogy nem járulunk hozzá a képek felhasználásához, és ezért semmilyen hátrány nem érhet minket. Illetve természetesen a “GDPR korában” is előfordulhat, hogy egyáltalán nem kértek hozzájárulást, vagy olyan helyen publikálják, amire nem jogosítottuk fel őket, ilyenkor meg kell tenni a szükséges lépéseket.
Visszatérve az eredeti kérdésekhez:
Ha nem publikálhatnak a gyerekünkről engedély nélkül képet, miért teszik meg mégis?
Valószínűleg azért, mert nem tudják, hogy ezt nem tehetnék meg. Izgatottak, büszkék, örülnek, meg akarják ezt osztani, lehetőleg azonnal és elsőként. Hiszen erre nevel minket a közösségi média. A nemtudás nem mentesít, de ilyen esetben azt gondolom, hogy a legcélravezetőbb az, ha szólunk, hogy nem szeretnénk, ha az engedélyünk nélkül kép kerülne fel a netre a gyerekünkről. Akár azért, mert nem teszünk ki képet egyáltalán, akár azért, mert nagyon odafigyelünk rá, hogy kivel osztjuk meg, akár azért, mert a gyerekünkkel egyeztetjük ezeket a képeket, akár azért “mert csak”. Mert jogunkban áll eldönteni. Persze van olyan, aki már rögtön paragrafusokat citál egy hibázó rokonnak, de talán célravezetőbb első körben higgadtan és tárgyilagosan elmondani, hogy miért nem szeretnénk és barátságosan szólni, hogy ez egyébként jogi szempontból is aggályos, jó, ha tudnak róla.
Mit tehetünk?
Mit lehet tenni abban az esetben, ha “visszaeső posztolóról”, esetleg intézményről vagy vállalkozásról van szó, amely jogosulatlanul használta fel a képeket? Ilyen esetben jogi szakértőhöz érdemes fordulni, aki segít egy írásbeli kérelem megfogalmazásában, amit a jogsértőhöz kell eljuttatni. Érdemes tudni, hogy ezt a kérelmet a Ptk. alapján a felvételkészítésről, ill. felhasználásról történt tudomásszerzéstől számított harminc napon belül lehet előterjeszteni. Ha a helyzetet nem sikerül ezáltal rendezni, azaz a kérelemben foglaltakat nem teljesítik, akkor a felvételkészítésről, ill. felhasználásról történt tudomásszerzéstől számított hat hónapon belül polgári peres eljárás indítható. Érdemes megemlíteni, hogy ilyenkor kártérítést vagy sérelemdíjat külön perben lehet követelni.
„Külön kiemelném, hogy a GDPR alapján a képmás kezelése kapcsán érintetti jogunk folyamatosan biztosítja, hogy az adatkezelőtől visszajelzést kapjunk arra vonatkozóan, hogy személyes adataink kezelése folyamatban van-e, és ha ilyen adatkezelés folyamatban van, jogosultak vagyunk arra, hogy a személyes adatokhoz és a rendeletben felsorolt információkhoz hozzáférést kapjunk.
Kérésünkre, amennyiben az adatkezelés hozzájárulásunkon alapszik, az adatkezelő indokolatlan késedelem nélkül törölni köteles a ránk vonatkozó személyes adatokat. Amennyiben e kérésünknek az adatkezelő nem tesz eleget, közvetlenül a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatósághoz (NAIH) is fordulhatunk panasszal.” – egészítette ki dr. Teker Orsolya.
Bízom benne, hogy hasznosnak találtátok ezt a bejegyzést, kérlek, osszátok meg azzal, akiről úgy gondoljátok, hogy érdemes lenne erről tudnia.
A bejegyzés nem minősül jogi tanácsadásnak. Amennyiben a témával kapcsolatos további kérdésed van, kérlek, fordulj jogi szakértőhöz!
