Interjú: Iwona Podlasińska varázslatos világa

iwona2

Egyszerűen imádom Iwona Podlasińska munkáját. A képei az álom és a valóság határán helyezkednek el, ami nagyon közel áll hozzám. Olyan varázslatos módon mutatja meg nekünk a világot és benne a gyerekeket, ahogyan talán nem is tudnánk megörökíteni, vagy egyáltalán látni. Terveztem, hogy készítek interjúkat olyan híres nemzetközi fotósokkal, akik leginkább inspirálnak, és ő – természetesen – közöttük van. Ő lesz az első interjúalanyom. Ahogyan már tudjátok, júliusban Magyarországon is workshopot fog tartani, ezért szerettem volna egy kis ízelítőt is kérni arról, hogy mire számíthattok.

Úgy tudom, hogy eredetileg építész vagy. Hogyan fordultál a fotózás felé?

Hobbiként kezdtem. Érdekelt a gyerekfotózás és nagyon inspirált más fotósok munkája, ezért elkezdtem megtanulni, hogy hogyan tudok jobb képeket készíteni a saját gyerekeimről. Sosem gondoltam erre karrierként. Főállásban építészként dolgoztam, családi vállalkozásunk van az építőiparban. Amikor világszerte megismertek, rengeteg megkeresést kaptam workshopokkal kapcsolatban és kihívásként, illetve extra bevételi lehetőségként tekintettem erre. Otthagytam az építőipart, amikor rájöttem, hogy a workshopok tartása az álommunkám.

Nagyon szeretem a képeidet, mert az álom és valóság között állnak. Mi a titkod?

Köszönöm szépen. Nehéz megmondani, mert számos tényező együtt alkotja. Nagy figyelmet fordítok a fényre, amit használok. Nagyon jellemző ízlésem van a fényeket illetően. A pózok megint csak fontosak nekem. Úgy szeretem viszontlátni a gyerekeket, hogy el vannak lazulva és bizonyos érzelmeket fejeznek ki. A szerkesztés talán van némi hatással a képeimre, de az emberek sokszor meg vannak róla győződve, hogy ez csak utómunka, miközben az csak az utolsó lépése a képalkotás hosszú folyamatának, szóval nem állíthatnám, hogy az utómunkám megismerése mindent megmagyarázna.

Két gyönyörű gyereked van, akiket nagyon gyakran fényképezel. Sokat viccelődünk a fotós barátaimmal azon, hogy milyen nehéz a saját gyerekeinket fotózni, és hogyan működnek együtt más fotósokkal, velünk meg nem. Hogyan csinálod? És általánosságban, mi a megközelítésed a gyerekek fotózásával kapcsolatban?

workshopon részletesen bemutatom a megközelítésemet a gyerekekkel való munkáról, de egy kis előzetest adok nektek. A saját gyerekeimet sohasem kértem, hogy pózoljanak nekem, sőt arról sem szóltam nekik, hogy képet készítek. A háttérben próbáltam maradni, észrevétlenül, hogy a legjobb pózokat és jeleneteket le tudjam fényképezni. A munkám az volt, hogy ezekbe a pillanatokba belehelyezzem magam. Egy kicsit segítenem kellett. Játékokat szervezni a gyerekeknek, elvinni őket olyan helyekre, amiket szépnek találok. De sohasem erőltettem rájuk semmilyen pózt. Úgy gondolom, hogy a legtöbb fotósnak az okoz gondot a saját gyerekeivel való munka során, hogy azt várják, hogy pózoljanak és viselkedjenek, amikor ott van a fényképezőgép. Miközben a gyerekek vagy nem értik miért kell valamit csinálniuk vagy pontosan értik, hogy nem nyernek semmit ebből a helyzetből. Ez a megközelítés nagyon jól működött a saját gyerekeimmel, de nem működött túl jól a workshopokon.

Ha megnézzük a képeidet, úgy tűnik, hogy rengeteg Photoshop “mágia” van bennük, sokan azt is gondolhatják, hogy erősen montírozva vannak. Mi az álláspontod erről? Fontos az utómunka is annyira, mint maga a kép elkészítése?

Néhány képem montázs. Talán minden ötödiknél hozzáadok másik eget vagy holdat vagy valami ilyesmit. De nagyrészt Lightroomban szerkesztem a képeimet. Szóval ha nem adok hozzá vagy távolítok el valamit az eredeti képről, akkor egyáltalán nem használom a Photoshopot. Ahogyan korábban mondtam, minden együtt számít. Van a fejemben egy elképzelés a kész képről, amikor elkészítem a felvételt, szóval minden számít. Ha az ötletem valahogy nem valósítható meg a gépben, akkor több képet készítek és kombinálom őket Photoshopban, hogy elérjem a kívánt hatást. De a legtöbb tanítványom meglepődik rajta, hogy mennyi mindent el tudok érni csak a Lightroom használatával.

Mi a leginkább inspiráló számodra mostanában?

Szeretek animációs filmeket és könyvillusztrációkat nézni. Ugyancsak szeretek fotós inspirációt keresni. Nagyon inspirálónak találom a portréfotózást, főleg a fine artot, a tájképeket és montázsokat. Szeretek komorabb hangulatú képeket nézni. A legutóbbi felfedezésem Frantistek Konopka, akinek a csodálatos komor fotósorozatait nagyon inspirálónak találom.

Számtalan fotós díjat elnyertél a pályád során. Van olyan közöttük, amire különösen büszke vagy?

Nagy rajongója vagyok a Flickr-nek. Ott kezdtem a fotós utamat és sokat segített az első években, szóval a legnagyobb boldogság az volt számomra, hogy az én képem lett a legnépszerűbb a teljes Flickr közösségben 2017-ben.

Ha tetszett a bejegyzés és szeretnél értesülni a hasonló anyagokról, akkor iratkozz fel az email értesítőre!

Oszd meg!

Ez is érdekelhet

karácsonyi ajándékötletek fényképészeknek

9+1 karácsonyi ajándékötlet fotósoknak, amivel nem foghatsz mellé

Fotós barátnak, családtagnak, vagy akár saját magadnak keresel ajándékot? Összeszedtem 9+1 olyan lehetőséget, amivel nem foghatsz mellé. 3.500 Ft-tól 425.000 Ft-ig – bármekkora legyen is a költségkereted. A fotófelszerelésemet a Fotoplus-tól szoktam beszerezni, stúdiófelszerelést pedig leggyakrabban a Mikrosatnál vásárolok. (A bejegyzés NEM támogatott!) 1. Jól jönne több fotós ügyfél? Marketingiránytű fotósoknak könyv A Marketingiránytű fotósoknak hiánypótló könyv mindenkinek, aki fotózásból szeretne

Tovább olvasom »
karácsonyi portré készítése otthon - gyerekfotózás természetes fénnyel

Karácsonyi portréfotók készítése otthon

Hogyan lehet otthoni körülmények között szép karácsonyi fotókat készíteni? Kiderül a videóból! Felszerelés választása, gépbeállítások, a fények használata és sok-sok ötlet, hogy milyen képeket készíts. https://www.youtube.com/watch?v=-UyoAietpvIFeliratkoztál már a YouTube csatornámra? Karácsonyi portréfotózás otthon, természetes fénnyel – A videóban elhangzó szöveg leirata Ezúttal otthoni körülmények között fogunk karácsonyi portrét készíteni. Szia, én Ihász Ingrid vagyok, és hogyha

Tovább olvasom »
Photoshop tanfolyam fotósoknak

A legnagyobb hiba, amit a Photoshoppal elkövettem

Ha még nem kerültél szorosabb barátságba a Photoshoppal, nem vagy egyedül. Amikor egyetemistaként a 2000-es években elkezdtem használni ezt a programot, iszonyatosan sok bosszúságot okozott. Az a helyzet ugyanis, hogy a Photoshop egyáltalán nem felhasználóbarát program. Ha előzetes ismeretek nélkül kezded el használni, akkor nagyon nehéz átlátni a működését. Annak idején nem egyszer záram be

Tovább olvasom »

Szólj hozzá!

Scroll to Top