Objektív típusok, fajták, tulajdonságok – és a jelentésük

Objektívek típusai

Milyen objektívet használjak portréfotózáshoz? És rendezvényekhez? Tájfotózáshoz? Tárgyakhoz? Kezdő fotósként az egyik legnagyobb kihívást azt jelenti, hogy hogyan válaszd ki a legmegfelelőbb objektívet. Ha szeretnél tudatosan dönteni, minden fontos szempontot megtalálsz ebben a bejegyzésben, sőt egy 13 pontos ellenőrzési listát is letölthetsz!

Az objektív a “fényképezőgép szeme”. A beérkező fénysugarakat a szemünkben a retina, a fényképezőgépnél pedig az objektív fogja fel. Az objektív a fénysugarakat ezután rávetíti az érzékelőre, ahol megszületik a kép.

A szem és a fényképezőgép azonban másképpen lát. Nemcsak arra gondolok, hogy a sötétnek és világosnak több árnyalatát vagy képes érzékelni, mint a géped. Hanem arra is, hogy a különböző objektívekkel általában mást látsz, mint a szemeddel. Sokszor annál nagyobb, illetve kisebb teret “fognak be”.

Talán azt is megfigyelted, hogy a torzításuk is eltérő, amitől aránytalanul nagynak vagy kicsinek tűnhet valami a képen. Emellett láthattál olyan képeket, ahol bámulatosan el volt mosva a háttér, és szeretnéd tudni, hogy azt vajon mivel lehet elérni. Ha még nem állt benned össze a kép ezekkel kapcsolatban, akkor neked szól ez a bejegyzés!

Ha megismered az objektívek jellemzőit és fajtáit, akkor ki fogod tudni azt választani, ami a fotózott témához és az általad elvárt hatáshoz a legmegfelelőbb!

Feliratkoztál már a YouTube csatornámra?

Az objektívek jellemzői

Gyújtótávolság és látószög

Az objektív egyik legfontosabb tulajdonsága a gyújtótávolsága és azzal együtt járó látószöge. Minél nagyobb az objektív gyújtótávolsága, annál kisebb a látószöge, tehát annál messzebbre látsz el vele, de annál kevesebbet “fog be” a környezetből. Attól függően hozunk döntést a gyújtótávolságról, hogy milyen messze vagyunk a témától, mennyit szeretnénk láttatni belőle, illetve mennyire zavar minket a torzítás.

A gyújtótávolság lehet fix vagy változtatható. Előbbi a fix, utóbbi a zoom objektívek tulajdonsága. A fix objektívek esetén a képkivágás megváltoztatásához mozognod kell, ezt szokták “lábzoomnak” is nevezni. Ezzel szemben egy zoom objektíven elegendő lehet, ha a zoomgyűrű tekerésével módosítod a gyújtótávolságot, így a “közelítheted” vagy “távolíthatod” a témát.

Fix és Zoom objektív példa

Fix objektív és zoom objektív (Canon)

Ha fontos a környezet és minél többet szeretnél belőle megmutatni a fotón (pl. tájkép, enteriőr), akkor érdemes nagyobb látószögű objektívet választani (35 mm-nél kisebb gyújtótávolság). A nagyobb látószögű objektíveknél azonban torzulással is kell számolni, különösen a kép szélein. Ha azt szeretnéd látni egy fotón, amit a szemeddel, akkor 50 mm körüli, normál gyújtótávolságra van szükséged. Ha pedig valamit közelebb szeretnél hozni vagy minél kisebb torzításra van szükséged (pl. portréhoz), akkor válassz teleobjektívet (70+ mm). De erről még lesz szó!

Számít a képérzékelő (szenzor) mérete

Talán elsőre meglepő lehet, de az objektív választás témájűhoz kapcsolódóan a fényképezőgépben lévő képérzékelőről is kell néhány szót ejteni. A cserélhető objektíves DSLR (Digital Single Lens Reflex, tükörreflexes) vagy MILC (Mirrorless Interchangeable Lens Camera, tükör nélkül) gépekben általában ún. APS-C vagy ún. full-frame szenzor található. Az előbbi kisebb, az utóbbi pedig nagyobb, egészen pontosan akkora, mint korábban egy filmkocka volt a tekercsen (36×24 mm).

A belépő szintű és középkategóriás gépekben általában a kisebb, azaz az APS-C szenzor található. Ez azért fontos, mert az azonos gyújtótávolságú (pl. 50 mm-es) objektívek más látószöget eredményeznek a különböző szenzorméretek esetén. Ha egy APS-C szenzorral rendelkező gépre felteszel például egy 50 mm-es objektívet, akkor (általában) 1,5-szeres szorzóval kell számolni, azaz olyan látószögű lesz, mintha egy full-frame gépen 75 mm-es objektív lenne fent. Azaz kisebb lesz a kivágás, amit látsz, ezért is szokták “crop” névvel illetni az APS-C szenzort.

Ezzel az ún. crop faktorral mindig számolni kell, amikor objektívet választasz, hiszen azt a hatást, amit egy full-frame gépen az 50 mm-es objektív produkál, azt “cropos” gépen egy 35 mm-es objektívvel fogod tudni elérni. Így már könnyen ki tudod számolni, hogy a kit objektív – amit a kamerához szoktak csomagolni – 18-55 mm-es gyújtótávolsága átszámítva kb. 27-83 mm lenne full-frame-en.

Szenzor méret objektív választásakor

A leggyakoribb fényképezőgép szenzorméretek

Az objektívek gyújtótávolsága egységesen van megadva, még akkor is, ha kifejezetten cropos géphez készülnek. Tehát a crop faktorral ebben az esetben is számolnod kell a látószöget illetően. A választásnál és vásárlásnál mindig figyelj rá, hogy az objektív APS-C vagy full-frame kamerákhoz való-e, mert míg az utóbbit egy APS-C kamerán is használhatod, fordítva ez nem működik, a széleken vinyettálni fog! Az APS-C objektívek kedvezőbb áron kaphatók, viszont ha egyszer full-frame-re váltasz, le kell cserélned őket (vagy kevésbé tudod velük kihasználni az új kamerád előnyeit).

Fényerő és mélységélesség

Az objektív másik fontos tulajdonsága a fényerő. Az a bizonyos F-érték, rekesz- avagy blende méret, amire képes az objektív.

A fényerő is lehet fix vagy változó, ez azonban egy kicsit mást jelent, mint a gyújtótávolság esetében. Fix fényerő esetén az objektív minden helyzetben tudja az adott rekeszértéket. Pl. f/2.8, és mindegy, hogy éppen milyen a gyújtótávolság (zoom esetén), illetve akár a fotózott tárgy távolsága. Változó fényerő esetén a fix objektív a különböző tárgytávolságok esetén, ill. a zoom objektív a különböző gyújtótávolságú állásaiban más fényerőre képes. Az olcsóbb zoom objektíveknél gyakran előfordul, hogy a legkisebb és a legnagyobb gyújtótávolság esetén más a maximális fényerejük. A kit objektívnél például általában 18 mm-nél f/3.5, 55 mm-nél pedig f/5.6 a legnagyobb rekeszérték. A rekeszértéket természetesen fix fényerő esetén is lehet változtatni, ha szűkebb rekeszre van szükséged.

Minél alacsonyabb a rekeszérték (pl. f/1.8, f/1.4, f/1.2), annál nagyobb fényerőről beszélünk. Ezeket az objektíveket szokás gyors lencse (fast lens) névvel is illetni, ami onnan ered, hogy a nagy fényerőnek köszönhetően gyorsabb zársebességgel is használhatók (tehát nem mondjuk a fókuszálás sebességére utal ez a kifejezés).

Nagy fényerejű objektívre akkor van szükséged, ha sötétebb helyen fotózol, illetve erősebb háttérelmosást szeretnél. Ilyen nagy fényereje jellemzően a fix objektíveknek van, a jobb zoomok többnyire f/2.8-tól indulnak és az áruk csillagászati. Kezdő fotósoknak az f/1.8-as objektívek jó választást jelenthetnek, de mindig érdemes utánanézni a teszteknek és értékeléseknek, mert ezekből is vannak jobban és kevésbé jól sikerült darabok.

Objektív nagy fényerővel

Fényerős fix objektív (Sigma 35 mm f/1.4)

Mi a bámulatosan “homályos” háttér titka? (Háttérelmosás kis mélységélességgel)

A kis mélységélességnek, krémesen elmosódott háttérnek igazi kultusza van manapság.

Az, hogy mi éles a képen, pontosabban hogy mekkora az élesség tartománya, több dologtól is függ. Ebből kettő kapcsolódik az objektívhez:

  • Rekeszméret. Minél nagyobbra nyitod a rekeszt (pl. f/1.8 vagy f/1.4), annál kisebb lesz a mélységélesség. Ebben jeleskednek a fényerős, elsősorban fix gyújtótávolságú objektívek.
  • Gyújtótávolság. Minél nagyobb a gyújtótávolság, annál elmosottabb az előtér és háttér. Ugyanazzal a rekeszértékkel egy teleobjektív (85+ mm) jobban elmossa a hátteret, mint egy normál vagy nagyobb látószögű lencse.

A mélységélesség másik két tényezője nem kapcsolódik az objektív választáshoz. Sokszor bőven elegendő ezekre támaszkodni a kívánt hatás elérése érdekében ahelyett, hogy rohannál új objektívet vásárolni:

  • Tárgytávolság. Minél közelebb van a fotózott alany vagy tárgy, annál kisebb a mélységélesség. Ha elmosódottabb hátteret szeretnél, csak menj közelebb!
  • A háttér távolsága. Minél messzebb van a háttér, értelemszerűen annál jobban elmosódik.

Fényerős zoom objektív (Nikon 70-200 mm f/2.8)

Figyelj a bajonettre és az objektívek jelöléseire

Fontos figyelni a bajonettre, hiszen ez gyártónként és rendszerenként (DSLR vagy MILC) is eltérő. Nekem Sony MILC felszerelésem van, ott például az E-bajonettes objektívek valók az én kameráimra, míg a Sony DSLR-ekre való objektívek A-bajonettesek.

Ezen kívül lényeges az autofókusszal kapcsolatos információ is, hiszen vannak olyan lencsék, amelyek csak manuális fókuszúak (tehát csak gyűrűvel tudsz élességet állítani), illetve olyanok is, amelyek csak a gépvázba épített fókuszmotor esetén képesek automatikusan fókuszálni.

Ugyancsak fontos lehet, hogy van-e rázkódáscsökkentés (jelölése többnyire: IS/OS/VR) az objektívben vagy sem. Ezt elsősorban a teleobjektívekbe szokták beépíteni és segít abban, hogy lassabb záridő esetén is élesre tudj kézből fotózni.

Ezeket az információkat az objektívek specifikációjában mindig megtalálod, gondosan nézd át, mielőtt bármit megvásárolsz!

Milyen márkát válasszak? Új vagy használt objektívet vásároljak?

Ha tehetem, a gyártói márkát – esetemben Sony – választom, mert általában azok képviselik a legjobb minőséget adott rendszerhez. Érdemes azonban megfontolni az egyéb gyártókat is – pl. Sigma, Tamron, Samyang, Tokina -, mert ár-érték arányban többnyire megverik a gyártói márkát. Mindig olvasd el a teszteket, mielőtt vásárolsz! A legtöbb esetben annyival azért nem jobb a gyártói márka, mint amennyivel drágább!

Nyugodtan választhatsz használt objektívet is, de lehetőleg ismerd meg a történetét:

  • Mikori vásárlás?
  • Mire, hogyan volt használva? (pl. stúdióban vagy kültéren)
  • Van-e rá még garancia? Ha igen, azt hogyan tudod érvényesíteni?
  • Mennyi tulajdonosa volt? stb.

Illetve lehetőleg személyesen nézd át, hogy minden rendben van-e vele:

  • Vannak rajta karcok, egyéb sérülések?
  • Van benne por, gomba?
  • Hogyan járnak a gyűrűk, nincsenek megnyúlva a gumik?

Ebből a szempontból a DSLR-rel egyszerűbb dolgod van, sokkal több eladó objektívet fogsz találni, méghozzá jó áron. A MILC-nek viszont nagy előnye, hogy a megfelelő adapterrel szinte bármit rá tudsz tenni, akár “ősrégi” vintage lencséket is.

A objektívek fajtái

Fix objektívek és zoom lencsék - Mikor melyiket?

Érdemes megvizsgálni a fix, illetve zoom objektívek előnyeit és hátrányait, illetve hogy milyen esetben melyiket érdemes választani.

Ahogyan említettem, fix objektívnek azokat szokás nevezni, amelyeknek a gyújtótávolsága és így látószöge állandó. A zoom objektíveknek pedig változtatható a gyújtótávolsága, azaz lehet velük “zoomolni”, ráközelíthetünk egy témára vagy távolíthatjuk azt, anélkül, hogy nekünk meg kellene mozdulnunk.

A megfelelő objektív kiválasztása mindig attól függ, hogy milyen témát és hol szeretnél fotózni, illetve milyen hatást szeretnél elérni. Én elsősorban fix objektíveket szeretek használni az ár-érték arány, jobb képminőség és nagyobb fényerő miatt, de vannak olyan helyzetek, amikor szükség lehet zoomra. Például eseményeknél vagy a természetben, amikor különböző távolságra lévő alanyok vagy tárgyak között gyorsan kell váltogatni, az alany vagy tárgy változtatja a helyzetét és neked sem az objektív cserélgetésére sem elegendő mozgásra nincsen lehetőséged. Ugyancsak jól jöhet a zoom, ha kevesebb felszerelést szeretnél magaddal vinni, például utazáshoz.

Az ár mindig fontos kérdés. Ha jó minőséget keresel nem csillagászati áron, akkor inkább a fix objektíveket javaslom, bár tény, hogy kevésbé kényelmesek, mint a zoomok. A legjobb ár-érték arányú választás és nagy előrelépés a kit objektívhez képest az 50 mm-es f/1.8-as objektív. Ha van egy kicsit nagyobb kereted, akkor portréhoz a 85 mm-es f/1.8-as is nagyon jó döntés. Ezeket az objektíveket inkább kültéren fogod tudni használni (különösen, ha cropos géped van). A nagy átfogású, olcsó zoom objektíveket nem javaslom, mert a minőség erősen kompromisszumos lesz.

A saját fényképezőgéped gyártóján kívül – ahogyan említettem – érdemes megnézni például a Sigma, Tamron, Samyang és Tokina kínálatát is. A Sigmának van például egy 105 mm-es, f/2.8-as makró objektívje, ami remekül használható portréhoz is.

A főbb tulajdonságokat az alábbi táblázatban foglalom össze.

Fix objektívek Zoom objektívek
Állandó gyújtótávolság, pl. 50 mm
Változtatható gyújtótávolság, pl. 18-55 mm
→ Nem lehet zoomolni
→ Zoomolás lehetősége
→ Többet kell vele mozogni, kreativitásra sarkall
→ Kényelmes használat, könnyen ellustít
→ Egy lencse kevesebb témára alkalmas
→ Egy lencse többféle témára is alkalmas
Általában nagyobb fényerő, pl. f/1.8
Általában kisebb fényerő, pl. f/4
→ Sötétebb helyen is jobban használható
→ Sötétebb helyen kevésbé használható
→ Erőteljesebb háttérelmosás
→ Kisebb mértékű háttérelmosás
Hasonló gyújtótávolság, minőség esetén kedvezőbb ár
Hasonló gyújtótávolság, minőség esetén magasabb ár
Azonos vagy alacsonyabb árkategóriában kiváló képminőség
Azonos árkategóriában általában gyengébb képminőség
Hasonló gyújtótávolságú zoomnál általában kisebb, könnyebb (de: a fényerős fix sem könnyű)
Hasonló gyújtótávolságú fixnél általában nagyobb, nehezebb (legalábbis a fényerős zoomok)
Egy lencsével egységes stílus (azonos látószög)
Egy lencsével különböző stílus (különböző látószögek)
Témától függően több lencsére lehet szükség, pl. 35, 50, 85, 135 mm
A legtöbb témához 1-2 lencse is elegendő, pl. 24-70, 70-200 mm

Objektív fajták gyújtótávolság szerint

A gyújtótávolságuk és látószögük alapján az objektíveket három kategóriába szokták sorolni:

  • Nagylátószögű objektív: 35 mm alatti gyújtótávolságú objektívek.
  • Normál objektív: 50-55 mm gyújtótávolságú objektívek.
  • Teleobjektív: 60-70 mm feletti gyújtótávolságú objektívek.

Ahogyan említettem, én elsősorban fix Sony objektíveket használok. Ha őszinte akarok lenni magamhoz, simán tudnék élni egy darab 35 mm-es és egy darab 85 mm-es objektívvel, akár f/1.8-as fényerő mellett. Portré és családi fotózáshoz véleményem szerint ez a kettő a legfontosabb. Ha csak egyetlen objektívem lehetne, akkor valószínűleg egy 50 mm körüli gyújtótávolságút választanék ezekhez a témákhoz.

A kit objektív általában nem a legjobb minőség és fényerőben is gyenge, viszont arra jó lehet, hogy megtapasztald a különböző gyújtótávok hatásait. Bár profi használatra nem ajánlom, attól még lehet vele remek felvételeket készíteni! Ha neked ez még nem sikerült, akkor valószínűleg nem egy új objektív vásárlására, hanem több tanulásra és gyakorlásra van szükséged!

Nekem ilyen lencséim vannak egyébként:

  • Sony 20 mm f/1.8
  • Sony 35 mm f/1.4
  • Sony 55 mm f/1.8
  • Sony 85 mm f/1.4
  • Sony 135 mm f/1.8

Emellett pedig az APS-C gépemre, elsősorban videózáshoz, van még egy Tamron 17-70 mm f/2.8-as objektívem. De utazásra is ezt viszem magammal a praktikum, rugalmasság és lehető legkisebb súly érdekében.

Objektív gyújtótávolság fotótéma szerint

Bár vannak általános ajánlások arról, hogy milyen témához milyen gyújtótávolságú objektívet érdemes választani, fontos tudni, hogy ezek nem kőbe vésett szabályok. A kit objektívet sem véletlenül csomagolják a gépekhez, hiszen azzal szinte bármit le tudsz fotózni (még ha nem ideális is). Emellett sok múlik azon, hogy te milyen hatást szeretnél elérni vagy az adott kép mire és hogyan lesz felhasználva.

  • Portré: Többnyire teleobjektívet (>85 mm) választunk hozzá, különösen a közeli portrékhoz, hogy elkerüljük az arc torzulását. Van olyan, aki 105 mm alá sem megy, míg más vígan portrézik 24 mm-es objektívvel. Ha nem zavar a torzulás, esetleg kifejezetten erre épít a fotód, válassz bátran akár nagyobb látószögű objektíveket is. (Ez a torzító hatás hasonló, mint a mobilok alapkamerája esetében, ahol ami közelebb van, az a ténylegesnél sokkal nagyobbnak látszik, míg ami távolabb, az sokkal kisebbnek.) Ha a klasszikus portré hatást keresed, akkor viszont maradj a 85 mm vagy 105 mm-nél.
  • Csoportkép: Választhatsz normál vagy nagyobb látószögű objektívet is (50 mm, 35 mm, 24 mm stb.), hiszen ahhoz, hogy a teljes csoport rajta lehessen a képen, te nem leszel annyira közel, hogy torzuljanak az arcok.
  • Állatok fotózása: Ugyanaz igaz erre is, mint a portréra. Ha kifejezetten messze vannak, akkor egy nagyobb teleobjektívre lesz szükséged (pl. 200-600 mm között). Ha kisebb állatokat, például rovarokat fotóznál, akkor jól jöhet egy makroobjektív (erről még később lesz szó).
  • Tájkép: A tájképek készítése általában nagyobb látószögű objektívvel (<35 mm) történik, de természetesen ez sincs kőbe vésve. A tájképeket gyakran állványról készítjük, ha esetleg van stabilizátor az objektívedben, ne felejtsd el kikapcsolni hozzá.
  • Enteriőr fotó: Általában nagyobb látószögű objektívre lesz szükséged (és állványra is).
  • Tárgyak fotózása: Erről is meglehetősen nehéz általánosságban beszélni, hiszen nem mindegy, hogy mekkora az a tárgy. A kisebb tárgyakhoz megint csak a makroobjektív lehet jó választás.

A legpraktikusabb zoom lencsék

18-55mm zoom, avagy a kit objektív használata

A fényképezőgépedet jó eséllyel egy zoomos kit objektívvel együtt csomagolták, aminek a gyújtótávolsága 18-55 mm között mozoghat (ez rá van írva az objektívre, ha még nem tetted, nézd meg!).

Ha a 18 mm-es végéhez csavarod az objektívet, akkor fog a lehető legtöbb dolog “ráférni” a képre, azaz így kapod a lehető legnagyobb látószöget. Ha a másik végéhez, az 55 mm-hez tekered, akkor fogsz a lehető legjobban rázoomolni a témádra, és így a látószöged is a lehető legkisebb lesz (azaz kevesebb dolog fog ráférni a képre).

Ha portrét készítesz, akkor azt javaslom, hogy 35 mm alá ne menj, tehát 35 és 55 mm között állítsd be a gyújtótávolságot. (Ahogyan arról a már szó volt, full-frame gépen ez kb. 50-85 mm között lenne.)

Ha elmosódott hátteret szeretnél, érdemes a lehető legnagyobb rekeszt választani, amit az objektíved enged és úgy készíteni a képet. Minél közelebb van az alany vagy a tárgy (azaz minél kisebb a tárgytávolság), annál elmosódottabb lesz a háttér. Persze az is sokat segít, ha egy olyan terepen készíted a képet, ahol csak egészen messze van valami a háttérben (például erdei út szélén, egy nagy mezőn). Ha nem vagy elégedett az eredménnyel, menj közelebb, és készítsd szűkebb kivágással a képet!

24-70mm zoom objektív

A 24-70 mm-es objektív a kit objektív profi alternatívája, általában f/4 vagy f/2.8 fényerővel érhető el. Az előbbi olcsóbb, az utóbbi pedig drágább. A 24-70 mm full-frame képérzékelő esetén kb. ugyanazokat a látószögeket eredményezi, mint cropos vázon a 18-55 mm. Cropos vázon35-105 mm-esként viselkedik.

Ez egy nagyon univerzális objektív, ami a legtöbb helyzetben – kültéren és beltéren egyaránt – megállja a helyét, különösen f/2.8-as fényerővel. Ha csak egyetlen lencsém lehetne, akkor a rendelkezésemre álló keretekből kiindulva vagy ezt vagy egy 50 mm-es fix objektívet választanék. (Megjegyzés: Hajlamos vagyok az objektív és a lencse szót felváltva használni, még ha az utóbbi nem szabatos is ebben a formában.)

A 24-70 mm-es tökéletes társ például utazásra, ahol az ember sokszor széles látószögű képeket is készít, hogy minél több dolgot megörökíthessen egy helyszínen. Kisebb térben is remekül használható 24-50 mm között. A 70-es végével pedig már nyugodtan lehet akár közeli portrékat is készíteni, nem kell különösebb torzulással számolni. Cropos gépen pedig a klasszikus portré gyújtótávokat (85 mm, 105 mm) is tudja. Rendkívül praktikus darab!

70-200mm zoom objektív

Régebben – még a Nikon időkben – a 70-200 mm-es volt az abszolút kedvenc objektívem kültérre, ez is általában f/4 vagy f/2.8 fényerővel érhető el. Egy ilyen darab rendezvényen is megállja a helyét, amikor nincsen lehetőséged közelebb menni vagy akár a helyzeteden különösebben változtatni. Az esküvőfotósok kifejezetten kedvelik. Én azért is szerettem nagyon ezt az objektívet, mert remek képminőség és gyors autofókusz mellett hozta a zoom kényelmét is.

135-200 mm között, f/2.8-as rekeszérték mellett már simán alkothatsz olyan képeket, ahol a háttér csodaszépen el van mosódva. Ettől függetlenül egy hasonló hatáshoz nem kell ekkora beruházást tenned, választhatsz fix alternatívát is, méghozzá egy 85, 105 vagy 135 mm-es, nagy fényerejű objektívet, amiből az elsőt még egészen baráti áron megkaphatod (az f/1.8-asokat legalábbis).

Fix objektívek - portréfotózáshoz és azon túl

35mm fix objektív

A 35 mm-es tipikus dokumentarista, street és lifestyle fotós fix lencse, szóval ha tetszenek az ilyen stílusú képek, ez az objektív remek választás a számodra. (Ha nem full-frame, hanem APS-C szenzoros géped van, ugyanehhez kb. 24 mm-es objektívre lesz szükséged.)

Ezt a lencsét portréhoz nem szokták ajánlani, mert már viszonylag erősen torzít: ami közelebb van a kamerához, lényegesen nagyobbnak látszik, ami távolabb, az pedig kisebbnek. Gyerekeknél ez kifejezetten cuki tud lenni, hiszen rá lehet játszani, hogy még nagyobbnak tűnjön a fejük/szemük, illetve teltkarcsú hölgyeknél is remekül működik, ha kicsit felülről fotózzuk őket vele. Ha sokat fotózol mobillal, akkor azt fogod tapasztalni, hogy ez az objektív, aminek eléggé hasonló a képi világa ahhoz, amit ott megszoktál.

Ezt az objektívet egyébként azért szereztem be, hogy legyen egy olyan nagy fényerejű lencsém, amivel beltéren is tudok fotózni, akkor is, ha viszonylag kis tér áll rendelkezésre. Illetve használható lehet tájképnél is, bár abban nem vagyok különösebben igényes, és többnyire bőven beérem a mobilommal, ami ráadásul ennél jóval nagyobb látószögű lencsével is el van látva.

Ezt választom olyan esetben is, ha viszonylag sokan vannak egy helyen és nincsenek óriási nagy terek a fotózáshoz. Ezzel meglehetősen közel kell menni, így könnyen tudok kommunikálni az alanyommal és nem sétálnak be elém, és van olyan látószöge, amivel közelről sem csak egy szűk portrét tudok lőni.

50mm fix objektív

Ha valakinek csak egyetlen objektívre van kerete, akkor általában az 50 mm-est szoktam ajánlani, mert nagyon sokoldalú. Ennél már csak a nagy fényerejű zoomok (pl. 24-70 mm f/2.8, 70-200 f/2.8) praktikusabbak, de azok általában aranyárban vannak még használtan is.

Az 50 mm-es objektív nagyjából “mindenre” jó, kültéren és beltéren is használható. Ez az a lencse, amivel (full-frame váz esetén) nagyjából ugyanazt látod a keresőben, mint egyébként a szemeddel. Ez persze sem tájképhez, sem portréhoz nem ideális, de van egy jellegzetes képi világa, amit nagyon meg lehet szeretni. Megfelelő távolságból már nem torzít, de közeli portréra nem igazán alkalmas.

A 35 mm-eshez hasonlóan az 50 mm-es is kedvelt dokumentarista körökben. Ezzel az objektívvel egyént és csoportot is szeretek fotózni, mert egy embernek sem kell az arcába úgy belemászni, mint a 35-össel, és csoportot is lehet úgy fotózni, hogy nem kell messziről ordibálni hozzájuk, mint mondjuk egy 85-össel vagy még nagyobb gyújtótávolságú objektívvel.

Sokan azért szeretik az 50 mm-es objektíveket, mert az f/1.8-as fényerejű változatok általában minden gyártónál nagyon kedvező árúak és óriási minőségi ugrást jelentenek a kit objektívekhez képest.

85mm fix objektív

A 85 mm-es az igazi klasszikus portré objektív. Szűk portrénál sem kell már torzulással számolni. Az f/1.8-as fényerejű változatok általában egészen jó áron kaphatók, véleményem szerint megéri beruházni, ha mélyebben érdekel a portrézás. Ezek már gyönyörűen mossák el a hátteret, és pont olyan látószögük van, ami már nem a nagylátószög, de még nem is az az igazi “összesűrített” teleobjektív hatás.

Nálam nagy kedvenc gyerekfotózáshoz is, bár tény, hogy az egész alakos képekhez ezzel már viszonylag távol kell menni. Kisebb gyereknél mindenképpen szükséged lesz segítőre, ha nem szeretnéd a gyerkőcöt őrizetlenül hagyni.

Ez az objektív beltéren csak akkor használható, ha nagy tér áll rendelkezésre vagy kifejezetten szűkebb portrét szeretnél készíteni. Én leggyakrabban kültéren használom, illetve stúdióban szűkebb portrékhoz, headshotokhoz.

135mm fix objektív

A 135 mm-essel (f/1.8 vagy f/2.8-on) már elérheted azt az igazi “telés” hatást: mesés háttérelmosást, összesűrített térrel.

A 85 mm-es mellett ez is klasszikus portré objektívnek számít. Szintén kültéren használom, mert beltéren általában nem állnak a rendelkezésemre akkora terek, hogy érdemes legyen ezt feltenni. Egész alakos képhez nagyon messze kell menni vele, ami miatt már akár a modellel való kommunikáció is nehézkes lehet. Rendezvénynél egyébként akár beltérre is szóba jöhet, bár véleményem szerint ilyen célra a 70-200 mm zoom sokkal praktikusabb.

Összességében egyáltalán nem tartom “musthave” objektívnek, tudnék élni nélküle, de néhány hónapos ellenállás után engem mégis “bepalizott” és meg kellett vennem. Szívesen is használom, de egy 85 mm-es mellett már nem jelent akkora hozzáadott értéket, hogy feltétlenül ilyen beruházásra biztassalak.

Speciális objektívek

Makroobjektívek

A makroobjektíveket kifejezetten közel fotózásra tervezték, amivel akár 1:1 arányú leképezést készíthetsz valamilyen tárgyról, például növényről, rovarról, ékszerről. A benne lévő lencsék speciálisan a közeli tartományra, azaz általában 20-50 cm közötti tárgytávolságra vannak korrigálva. Általában kevés lencsetagot tartalmaznak a jobb képminőség elérése érdekében. Egyéb témák fotózására is használhatók, akár portréra is. A legtöbb márka macro vagy micro jelzéssel látja el őket.

Halszem objektívek (fish-eye)

A halszemobjektívek szuper nagylátószögű (180° vagy nagyobb) objektívek, sokszor 6-8 mm-es gyújtótávolsággal. Léteznek olyan változatok is, amelyek csaknem 360°-os teljes kört tudnak kirajzolni. A halszemekből létezik cirkuláris, illetve diagonális változat, az előbbi minden oldalra biztosítja a teljes 180°-os képszöget, míg az utóbbi a kép átlójában. A halszem

Tilt-shift objektívek

A tilt-shift azt jelenti, hogy az objektív dönthető, ami nagyobb mélységélességet és a perspektíva megtartását teszi lehetővé. Ez akár épületek, akár tárgyak fotózásánál hasznos lehet. A fix objektíveknél kevesebb lencséből állnak, rajzuk kiváló, fényerejük azonban kisebb. Jellemzően nem részei egy átlagos fotós objektív parkjának.

Tükörobjektívek

A tükörobjektívek olyan teleobjektívek, amelyeknek a felépítése a csillagászati távcsövekéhez hasonló. Előnyük, hogy méretük és súlyuk lényegesen kisebb a hagyományos teleobjektívekénél, fényerejük azonban gyengébb. Használatuk nem terjedt el a digitális fotózásban.

Lencse és objektív típusok

Ha érdekel, hogy mégis mi van az objektívek belsejében vagy éppen a fotós vizsgádra készülsz, akkor ez a rész neked szól.

A lencsék bemutatása

Az objektívek minőségét nagymértékben befolyásolja, hogy milyen alapanyagú, kidolgozású és felületkezelésű lencséket használnak hozzájuk. A különböző fényerejű objektívek (pl. 85 mm f/1.8 és f/1.4) között nem csupán a rekeszméretben van különbség, hanem a lencsék minőségében, illetve felépítésében is. Tehát nemcsak a plusz fényerőt kell a profi objektívek esetében megfizetni.

Az olcsóbb objektívekben ráadásul sokszor nem üveg, hanem műanyag lencsék vannak. Ezeknek a minősége meg sem közelíti az üveglencsékét.

A lencsék két alapvető típusba sorolhatók:

Gyűjtő- vagy domború lencse

A gyűjtőlencsék középen vastagabbak, mint a széleken (domborúak), és a fénysugarakat a lencse mögött egy fókuszpontban gyűjtik össze.

Szóró- vagy homorú lencse

A szórólencsék a széleken vastagabbak, mint középen (homorúak), és a fénysugarakat szórják, tehát a sugarak a lencse előtt metszenék egymást egy fókuszpontban.

Aszférikus lencse

A lencsék jellegükből adódóan tartalmaznak különböző hibákat. Az egyik legjellemzőbb a szférikus aberráció, amit nyíláshiba vagy gömbi eltérés néven is szoktak emlegetni. Ez azt jelenti, hogy a lencse különböző részein áthaladó fénysugarak nem egyetlen pontban metszik egymást. A másik legjellemzőbb lencsehiba a kromatikus aberráció, azaz színi eltérés vagy színhiba, amikor zöld vagy lila éleket látunk a fotón, különösen kontrasztos világítási helyzetekben.

A lencsehibákat különböző lencsék egymáshoz illesztésével, illetve különféle bevonatokkal is igyekeznek a gyártók kiküszöbölni. A szférikus aberráció kiküszöbölésének egyik módja az aszférikus lencse alkalmazása. Ezt a megoldást a Canon fejlesztette ki, és az a lényege, hogy a lencse szélein csökkentették a fénytörő képességet, ezáltal a fókuszpont említett eltolódását is, aminek köszönhetően lényegesen jobb minőségű kép keletkezik.

Bízom benne, hogy hasznosnak találtad ezt az összefoglalót és segíteni fog a témádhoz lehető legmegfelelőbb objektív kiválasztásában. Ha szeretnél megtanulni tudatosan fotózni az alapoktól lépésről lépésre, akkor ajánlom a Fotózz tudatosan! ebookot.

Ha tetszett a bejegyzés és szeretnél értesülni a hasonló anyagokról, akkor iratkozz fel az email értesítőre!

Oszd meg!

Ez is érdekelhet

kutatás fotósokról

Mikor lesz eredménye a hazai fotósokról szóló kutatásnak?

Talán már láttad, hogy a Fotoplusszal közösen felmérést végzünk a profi és amatőr fotósok helyzetéről, mert ilyen még nem volt Magyarországon! Ha még nem tetted, kérjük, hogy töltsd ki! Mindössze 6 percet vesz igénybe, ugye rá tudsz szánni ennyit? Az adatfelvétel 2022. augusztus 31. éjfélig zajlik majd, ezt követően dolgozzuk fel és értékeljük ki az eredményeket. Legkésőbb

Tovább olvasom »
fotós vállalkozás üzleti szempontok

Hogyan tovább fotós vállalkozóként? Üzleti és marketing szempontok, amiket MOST kell átgondolnod

Rendesen ránk járt a rúd az utóbbi években: vírus, háború, infláció… A jelenlegi gazdasági helyzet, illetve a KATA adózás átalakulása miatt szinte mindenkinek az újratervezésen kell gondokodnia. Ha bizonytalan vagy, hogy hogyan tovább fotós vállalkozóként, akkor neked szól ez a bejegyzés. Változó adózási környezet: nem a fényképészet a legnagyobb vesztes Az előző bejegyzésemben két adótanácsadó

Tovább olvasom »
KATA adózás változása - fotósok

Mit jelent fotósként a KATA adó változása és hogyan tovább?

Egy ideje már lógott a levegőben, hogy ismét változni fog a KATA, azaz a kisadózó vállalkozások tételes adója. De ennyire hirtelen és drámai változásra senki sem számított. Ebben a cikkben összefoglalom, hogy fotósként mit kell tudnod erről a témáról! A cikket az új hírek, esetleges változások fényében folyamatosan frissítem. Utolsó frissítés: 2022.07.18. 23:50 Miért fontos

Tovább olvasom »

Szólj hozzá!

Scroll to Top