Milyen márkák és objektívek a legnépszerűbbek a hobbi, illetve profi fotósok körében? A fotósok mekkora része tért már át MILC-re, azaz tükör nélküli rendszerre? Milyen fotós műfajokat űznek a legtöbben, és mikkel lehet a legjobban keresni? Hasonló kérdésekre kerestük a választ 2022 augusztusában a @dreamworldphotohu, Fotoplus és Datalyze közös kutatásában.
A hazai amatőr és profi fotósok helyzetét vizsgáló felmérés páratlan összefogással született meg. Ezúton is köszönjük a szakmai partnerek és fotóstársak közreműködését. A kutatás eredményeiről először a FotoTalk első élő műsorában beszélgettünk (az adás ITT nézhető vissza).
A kérdőívet több, mint 3300-an töltötték ki, akik közül 59% amatőr, 41% profi fotós volt. A kutatás során profinak azt tekintettük, aki térítés ellenében is végez fotózást. Utóbbiak között megkülönböztettünk mellékállású, illetve főállású fotósokat. A főállású fotográfus kitöltők száma 460 fő felett volt, ami nagyon magasnak számít. A kitöltők 62%-a férfi volt. A kutatás nemek és vállalkozási formák szerint reprezentálja a hazai profi fotós társadalmat (összevetve a Kereskedelmi és Iparkamara hivatalos adatbázisával).
A kutatás itt publikált adatai a forrás megjelölésével – nem kereskedelmi céllal – szabadon felhasználhatók (Forrás: @dreamworldphotohu – Fotoplus – Datalyze: Kutatás a hazai fotósok helyzetéről, 2022.08., 18+, N=3358). Az értelmezésben segítséget, illetve bővebb információt a kutatást vezető Ihász Ingridtől az ingrid@dreamworldphoto.hu címen kérhetsz.
Letölthető infografikák
A Canon, Nikon és Sony a legnépszerűbb márka
A Canon és a Nikon mellé harmadik nagy márkaként a hazai fotósok körében is megérkezett a Sony. A többi gyártó erőteljesen le van szakadva az élbolytól.
A főállású fotósok a nagyok közül az átlagosnál magasabb arányban választanak Canont és Nikont, míg a mellékállásúak Sony-t. A főállásúak körében szintén átlag felett képviselteti magát a Fujifilm.
A nőket leginkább a Canon és a Nikon tudja megszólítani, az összes többi márkát férfiak választják elsősorban. A fiatalok (29 alattiak) leginkább Sony-t és Canont választanak.
A nagy márkák közül a Nikon közönsége idősebb. Összességében az Olympus, illetve a Pentax használói a legidősebbek.
A kedvenc 3rd party objektív márka a Sigma
A Canonosok és Nikonosok előszeretettel választanak saját márkát az objektívekben is. A Sony-sok esetében ez az arány már alacsonyabb.
A harmadik feles gyártók közül toronymagasan vezet a Sigma (32%), de a Tamron (24%) is jó pozícióban van.
A fotósok nagy része folyamatosan bővíti a felszerelését, 76%-uk tervez vásárolni a következő fél évben. Ebben a tekintetben nincsen számottevő különbség a hobbi és a profi fotósok között.
A profik körében már megindult a “rendszerváltás”
Míg a teljes fotós társadalomban még mindig a tükrös rendszer (DSLR) használata elterjedtebb (52%), a főállású profik körében már fordított az arány, és átvették a vezetést a tükör nélküli (MILC) gépek (53%).
A MILC használók között a 30-49 év közöttiek, a férfiak, felsőfokú végzettségűek és budapestiek átlag felett képviseltetik magukat.
A vállalati ügyfeleket (B2B) is kiszolgáló profi fotósok körében szintén az átlagosnál magasabb ez az arány.
A full-frame szenzor a legnépszerűbb
A mellékállású fotósok 66%-a, a főállású fotósok 81%-a használ full-frame elsődleges kamerát.
Az amatőrök esetében ez az arány 31%, tehát van egy elég jelentős réteg, amely profi felszerelést vásárol a hobbijához.
A leggyakrabban használt objektívek: 50mm, 70-200mm és 24-70mm
A leggyakrabban használt objektívek az 50 mm fix, a 70-200 mm zoom és 24-70 mm zoom.
A fix objektívek közül a legnépszerűbbek az 50 mm-es után a 85 mm , illetve 35 mm. A nők kifejezetten kedvelik az 50 mm-es fixet.
Ezeken kívül csak a gépekhez csomagolt kit objektívek, illetve nagy átfogású, “mindenes” zoomok elterjedtek. Mindkét kategória inkább az amatőr fotósok körében népszerű.
Az 50mm-es és 85mm-es objektív különösen az 1/1 fotózásoknál kedvelt (portré, családi stb.) A 35 mm-es pedig az eseményeknél, illetve riportnál. A főállású profik körében különösen a 24-70 mm zoom, a 35 mm fix és 85 mm fix az átlagnál sokkal kedveltebb.
Ha plusz fény kell, akkor a rendszervaku vagy a derítőlap a nyerő
Ha a fotósoknak plusz fényre van szükségük, akkor elsősorban rendszervakut (55%) vagy derítőlapot (42%) használnak.
A főállású fotósok körében is a rendszervaku (75%), illetve a derítőlap (66%) a legnépszerűbb, de stúdióvakut is 59% használ.
A fotósok negyede egyet sem használ a kérdőívben felsorolt eszközökből (a főállásúak körében ez az arány csupán 3%).
Az amatőrök körében még kevésbé használatosak a LED világítások, de a főállásúaknak jelentős része használja őket (pl. LED stúdiólámpát – 31%), illetve 17% különböző kiegészítő világításokat is (pl. fénykard, mini lámpa).
Az utómunkában mindent visz a Photoshop
A két legnépszerűbb program nem meglepően a Photoshop (71%) és a Lightroom (63%). A profik esetében persze még magasabb a használat aránya, 89%, illetve 75%.
Az egyéb programok használata legfeljebb az 5%-ot éri el. Az egyetlen, amit még érdemes kiemelni, az a Capture One, amit a főállású profik 9%-a használ.
A hobbifotósoknak csupán a 11%-a nem utómunkázik egyáltalán. A profiknál ez az arány nem éri el az 1%-ot. Látszik tehát, hogy még a hobbifotósok túlnyomó többsége is a fotózás szerves részeként tekint az utómunkára.
A legnépszerűbb műfaj a portré, természet, táj és családi fotózás
Összességében a portré (66%), természet (59%), táj (54%) és családi (46%) fotózás a legnépszerűbb műfaj. Ugyanakkor meglehetősen nagy különbségek vannak az amatőrök és a profik között.
A hobbifotósok körében a természet és tájfotózás a legnépszerűbb, míg a profi fotósok jóval kisebb arányban űzik ezeket a bevételt jellemzően nem termelő műfajokat. A profiknál a hangsúly a portré, esküvő, családi és páros fotózáson van.
Elsősorban ingyenes online videókból tanulnak a fotósok
A legnépszerűbbek az ingyenes tanulási formák. A videók mellett a fotós csoportok, illetve szakmai oldalak a legkedveltebbek. A fizetős lehetőségek közül az előre rögzített videós tananyagokat választják a legnagyobb arányban.
A szakmai fejlődésükkel leginkább a mellékállású fotósok foglalkoznak. Az amatőr fotósok 54% pénzt is áldoz a tanulásra, fejlődésre, a profik körében ez az arány 67%.
A fotósok 7%-a egyáltalán nem képezi magát. Szomorú, hogy a főállású profik körében a legmagasabb ez az arány (11%). Pedig az élethosszig tartó tanulás ma már elengedhetetlen. Maga a technológia egyre inkább bárki számára elérhető, ezért érdemes nagy hangsúlyt helyezni a fejlődésre, ha valaki hosszú távon is szeretne versenyképes maradni.
A nők kifejezetten szeretik a személyes tanulási alkalmakat, gyártói napokra viszont alig járnak. A nyomtatott lapokat, illetve szakmai oldalakat inkább a férfiak kedvelik.
Évi 6 milliónál többet a főállású fotósok 23%-a keres
A mellékállású és főállású fotósok 20%-a keres legalább évi 3M Ft-ot a fotózással. A mellékállású fotósok 78%-a évente kevesebb, mint 3M Ft-ot keres.
6 milliónál többet a profi fotósok 8%-a keres, főállás esetén ez az arány 23%. Ehhez jellemzően 40+ férfinek kell lenni, Budapesten, de nőként is el lehet érni. A legjobban kereső fotósok fő profilja legnagyobb arányban a portré, esküvő, családi, illetve üzleti rendezvények fotózása. Az átlagosnál lényegesen nagyobb arányban fotóznak ezekben a műfajokban: reklám, üzleti portré, divat, glamour, riport.
A mellékállású fotósok 52%-a csak legfeljebb 10 fizetős fotózást végez egy évben. További 33% pedig 10-30 alkalom között. A főállásúak 73%-a 30-nál több fotózást vállal egy évben, 23% 100 alkalomnál többet. A legjobban kereső fotósok között van egy jelentős réteg, amely kevesebb fotózásból szerzi a bevételét, tehát magasabb átlagárat tud elkérni. Az a réteg is jelentős azonban, amely az átlagosnál lényegesen több fotózást végez, hogy ezt el tudja érni.
A vállalkozási formák közül az egyéni vállalkozás a legnépszerűbb, a főállású, vállalkozással rendelkező fotósok több, mint háromnegyede ezt választja. A cégformák közül a kft.-t választják legtöbben. A kutatás adatai megegyeznek azzal, amit a Kereskedelmi és Iparkamara adatai alapján láttunk azokra a vállalkozásokra, amelyeknek a főtevékenysége a fényképészet, illetve fotóriporteri tevékenység (78% ev, 13% kft., 9% bt.).
A fotózáson kívül a termékek és videók a legfontosabb bevételi források
A profi fotósok 17%-a videózik is, elsősorban a főállású férfiak. A videózás aránya a 29 év alattiak között a legmagasabb. A nők szinte egyáltalán nem videóznak.
Emellett fontos bevételi forrás a saját fotók értékesítése és a személyes oktatás.
A legjobban kereső fotósok körében a jellemző plusz szolgáltatások a személyes oktatás, a termékek értékesítése, a videófelvételek készítése és a stúdió kiadás.
Az ügyfél ajánlás és a Facebook oldal a legfontosabb ügyfélszerző csatorna
Egyértelműen az ajánlás a legfontosabb eszköz az ügyfélszerzésre, ezt követi a Facebook oldal, a személyes kapcsolatok építése, illetve az Instagram és a weboldal.
Nagy potenciállal rendelkező, de jellemzően elhanyagolt vagy nem kellő hatékonysággal használt az email marketing, Meta Ads, keresőoptimalizálás (SEO) és Google Ads.
Ma már önmagában az, hogy valaki magas szintű fotós munkát végez, nem elegendő ahhoz, hogy sikeres vállalkozása lehessen. A tudatos építkezés és következetes marketing elengedhetetlen. Az átlagosnál magasabb árat jellemzően az tud elkérni a munkájáért, aki képes olyan személyes márkát építeni, amit az ügyfelek kifejezetten miatta választanak. A visszajáró, ajánló ügyfélkör kialakításában pedig a közös munka során szerzett élménynek van a legnagyobb szerepe.
A főállású fotósok négyötöde rendelkezik fotós végzettséggel
A fotós társadalom 35%-a rendelkezik fotográfus végzettséggel. A mellékállású fotósok körében ez az arány 62%, míg a főállásúak körében 83%. Az amatőr fotósok 8%-a rendelkezik végzettséggel. A nőknek, illetve 30-49 éveseknek nagyobb eséllyel van fotós végzettségük.
Ami az iskolai végzettséget illeti, a profi fotósok 53%-ának van diplomája.
A főállású fotósok kétharmadát érintette a KATA adó változása
A főállású fotósok 63%-át érintette közvetlenül a KATA adó változása. Körülbelül a felük biztosan másik adózási formával folytatja.
A vállalkozás megszüntetésére az adatfelvétel időpontjában elsősorban a mellékállású katások gondoltak (bár ez az adózási forma nem volt különösebben népszerű mellékállás esetén).
A mellékállású fotósok 45%-a szokott vállalkozásoknak is dolgozni, a főállásúaknál ez az arány 73%. Ők azok, akik biztosan nem katázhatnak, vagy kénytelenek átalakítani a szolgáltatási palettájukat, hogy csak magánszemélyeknek dolgozzanak. Számukra jó alternatívát jelent az átalányadózás, amiről ITT olvashatsz bővebben.
Ha hasznosnak találtad ezt az anyagot, oszd meg bátran másokkal is! Köszönjük!
