“A neten találtam, tehát használhatom” és egyéb súlyos szerzői jogi tévedések, amikkel komolyan megszívhatod

dreamworld-photography-lifestyle-gyerekfotozas-csaladfotozas-zongora-szerzoi-jog

Az interneten szinte végtelen mennyiségű kép van, és a legtöbb esetben egy kattintással le lehet őket tölteni. Sajnos még ma is nagyon sokan vannak, akik szemrebbenés nélkül felhasználják akár üzleti célokra is az így szerzett képeket. A korábbi bejegyzéseimben már foglalkoztam azzal, hogy milyen esetben készülhet valakiről kép, illetve vizsgáltam a gyerekeinkről készült képek megosztásának kérdéseit is. A mai bejegyzésben a kép készítőjének jogairól, azaz a szerzői jogról lesz szó. A cikk megírásában a téma egyik legismertebb hazai szakértője, a hamarosan megjelenő Foto.jog könyv szerzője, dr. Richlach Mónika volt a segítségemre.

Mi is az a szerzői jog?

A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény alapján az irodalmi, tudományos és művészeti alkotások, amibe a fényképek is beletartoznak, szerzői jogi védelem alatt állnak. A szerzői joggal kapcsolatos egyik legfőbb tudnivaló, hogy az adott mű, jelen esetben fotó megalkotásával egyidejűleg, automatikusan keletkezik. Azaz nincsen szükség hozzá semmilyen hatósági eljárásra vagy nyilvántartásba vételre, © (copyright) jel feltüntetésére vagy vízjelre. Egy képnél tehát az a legjobb, ha azt feltételezed, hogy nem használhatod szabadon. Akkor sem, ha te szerepelsz rajta és fizettél az elkészítéséért! Ugyancsak nem számít, hogy származik-e anyagi hasznod belőle vagy sem. De haladjunk sorban!

A szerzői jogi védelem nem függ mennyiségi, minőségi, esztétikai jellemzőktől, illetve az alkotás színvonalára vonatkozó értékítélettől sem” [Szjt. 1.§ (3) bekezdése]. Tehát teljesen mindegy, hogy te egyedinek vagy értékesnek gondolsz-e egy képet, a készítőjét akkor is megilletik a szerzői jogok. A szerzői jogi védelemnek ugyan feltétele, hogy a mű egyéni és eredeti jellegű alkotás legyen, de ez már azzal is előáll, hogy adott helyzetben adott illető a maga egyedi nézőpontjából hozta létre a képet. Így minden képet alapból egyedinek kell tekinteni, semmiképpen sem személyes vélemény alapján dől el.

A szerzői jogi védelem a szerző életében és a halálától számított 70 éven át érvényes (Szjt. 31.§). A védelmi idő elteltét követően a mű közkinccsé válik, tehát azt bárki felhasználhatja engedély nélkül.

Mit tartalmaz a szerzői jog?

A szerzői jog két fő részből áll, a személyhez fűződő jogokból, illetve a vagyoni jogokból. Az előbbieket nem lehet elidegeníteni, nem lehet róluk lemondani.

1. Szerzői jog – vagyoni jogok

A vagyoni jogok alapján csak a szerző engedélyezheti a mű részeinek vagy egészének a felhasználását, és ezekkel kapcsolatban jogdíj igénnyel élhet. Sőt, ha nem kíván vele élni, akkor kifejezett nyilatkozatban kell lemondania róla. Ezért van az, hogy még ha te szerepelsz is a képen, csak a kép készítőjének engedélye alapján használhatod fel és nem adhatod el (vagy oda) például a médiának, hogy nyugodtan használják. (Persze a személyiségi jogaidra való tekintettel a kép készítője is csak akkor teheti ezt meg, ha te adtál rá engedélyt.) Sajnos a médiumok körében is gyakran előfordul, hogy nem járnak el körültekintően, vagy éppen a gyorsaságot választják a szabályok betartása helyett és megsértik a szerzői jogokat.

A törvény szerint például a következő felhasználásokhoz szükséges a szerző engedélyét kérni:

  • többszörözés (Szjt. 18-19. §),
  • terjesztés (Szjt. 23. §),
  • nyilvános előadás (Szjt. 24-25. §),
  • nyilvánossághoz közvetítés sugárzással vagy másként (Szjt. 26-27. §),
  • sugárzott műnek az eredetihez képest más szervezet közbeiktatásával a nyilvánossághoz történő továbbközvetítése (Szjt. 28. §),
  • átdolgozás (Szjt. 29. §),
  • kiállítás (Szjt. 69. §).

A fényképeket nem lehet a szó hagyományos értelmében megvenni, hanem engedélyt lehet szerezni bizonyos felhasználásokra. A digitális fényképnek ugyanis készítője és felhasználója van, nem tulajdonosa (a nyomtatott képeknek, azaz műpéldányoknak van tulajdonosuk).

2. Szerzői jog – személyhez fűződő jogok

A személyhez fűződő jogok az alábbiak:

  • a mű nyilvánosságra hozatalának joga,
  • a szerző névfeltüntetési joga,
  • a mű egységének védelme.

A személyhez fűződő jogok alapján tehát a szerző dönthet a mű nyilvánosságra hozásáról, azaz egy fotó csak abban az esetben jelenhet meg bárhol, ha a szerző arra engedélyt adott. A személyhez fűződő jogok alapján a szerző nevét is fel kell tüntetni – amennyiben lehetséges –  az általa készített kép mellett, azaz ha valaki készített rólad egy képet és te megjelölöd a készítőt, azzal nem szívességet teszel neki vagy reklámozod, ahogy ezt sokan gondolják. A fényképfelvétel ugyanolyan szintű védelmet élvez, mint egy festmény, egy vers vagy egy regény. Picasso nevének feltüntetése reklám? Dönthetünk arról, hogy feltüntetjük-e Petőfi nevét, ha a Szeptember végén versből idézünk?

A szerzőt a mű egységének védelme is megilleti, azaz az engedélye nélkül nem módosítható, nem csonkítható meg, nem torzítható el a kép, amit készített. Tehát nem vághatod meg a képet, nem retusálhatod, nem tehetsz rá filtereket vagy egyéb effekteket. (Ezt a fotósok már csak azért sem szokták szeretni, mert esetleg olyan kép születik, amit már nem szeretnének sajátjukként vállalni, nem illik a portfoliójukba, esetleg kifejezetten rossz színben tünteti őket fel. Ha az engedély nélküli módosítások sértik a fotósok jó hírnevét, becsületét, általában akkor állapítható meg a mű egységének sérelme. De senki se nyugodjon meg, mert ha nem is sérelmes a szerző jó hírnevére a módosítás, vagyoni jogot még akkor is sérthetünk az engedély nélküli átalakítással. Tehát ne nyúljunk a képhez a szerző engedélye nélkül!)

Hogyan lehet engedélyt szerezni egy kép felhasználására?

A képek felhasználásának engedélyezése több módon történhet, a legegyszerűbb a szerzővel felhasználási szerződésben rögzítve. Előfordulhat, hogy a szerző másra átruházható engedélyt adott egy felhasználónak (pl. feltöltötte egy képügynökség oldalára a képet, ebben az esetben a  konkrét ügynökség felhasználási feltételei az irányadók). Bizonyos esetekben akár közös jogkezelő szervezethez is fordulhatunk felhasználási engedélyért.

Természetesen a szerző dönthet úgy, hogy nem kér jogdíjat vagy a neve feltüntetését, ill. engedi a képek megváltoztatását, ahogyan ez a korábbi bejegyzésemben bemutatott ingyenes stock oldalak esetén is jellemző.

Milyen esetekben nincs szükség a szerző hozzájárulására?

Az Szjt. IV. fejezete felsorolja azokat az eseteket, amikor egy mű szabadon használható, pl. idézés forrásmegjelöléssel, átvétel iskolai oktatási vagy tudományos kutatási célra, magáncélú másolat stb. Fontos azonban tudni, hogy a fényképek (illetve képző-, és iparművészeti alkotások) esetében az idézés nem értelmezhető és így nem megengedett, azaz csak a szerző engedélyével közölhető a mű egy részlete is.

Előfordulhat az is, hogy egy kép szerzőjét nem sikerül felkutatni. Ha a szerző ismeretlen vagy nem lehet vele kapcsolatba lépni, akkor a mű “árva műnek” minősül. Nagyon fontos, hogy nem mondhatjuk könnyedén, minden bizonyíték nélkül azt, hogy „ja, nem találtam meg a szerzőt”. A jogosultságkutatásnak is vannak szabályai, például dokumentálni kell, hogy milyen lépéseket tettünk a jogosult megtalálása érdekében (képernyőfotó, levelezés igazolása stb.) Külön jogszabály rendelkezik ezekről a szabályokról. Ha árva művet szeretnénk felhasználni, hivatalosan a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalához lehet fordulni, amely engedélyezhet bizonyos felhasználásokat.

Van élet a ©-n túl?

A szerzői jog kapcsán érdemes kitérni a Creative Commons-ra („kreatív közjavak”) is. A CC egy nonprofit szervezet, amelynek licencei segítik a képek jogszerű megosztását másokkal. Ennek különböző szintjei vannak, ami közös bennük, hogy a művek szabadon másolhatók, bemutathatók, előadhatók. Néhány licenc esetében származékos művek (feldolgozások) létrehozására is lehetőség van, de ez már nem mindegyik típusra igaz. Gyakori követelmény, hogy meg kell nevezni a szerzőt. Arra mindenképpen figyelni kell, hogy az adott licenc alatt van-e lehetőség a mű kereskedelmi célokra (a marketing is ide tartozik) történő felhasználására.

CC0 (közkincs/Public Domain) licenccel ellátott művek szabadon használhatók, megváltoztathatók, nem követelik meg a szerző feltüntetését és kereskedelmi célra is használhatók. A korábbi bejegyzésemben bemutatott ingyenes stock oldalak szinte mindegyike ilyen képeket kínál. (Nem feltétlenül vállalnak azonban garanciát arra, hogy harmadik személyeknek nem áll fenn bármilyen joga a képeken.) Bizonyos oldalakon, pl. a Google képkeresőjében, illetve a Flickr-n is lehet licenc alapján keresni. A Google kereséssel azért bánj óvatosan, mert nem biztos, hogy jól sorolták be a képet, és sokszor nem tudhatod, hogy aki publikálta az adott weboldalon, honnan szerezte.

Mit lehet tenni, ha valaki engedély nélkül használta fel a képedet?

Ilyen esetben nyilván dönthetsz úgy, hogy elengeded a dolgot, mert úgy érzed, nem éri meg vele foglalkozni. Nem tartod annyira fontosnak, egyedinek az adott képedet. Nincsen rá időd, energiád, nem gondolod úgy, hogy akár erkölcsi, akár anyagi károd származna belőle. Persze ha egy médium vagy cég használja fel a képedet, akkor már valószínűleg nem leszel ennyire elnéző.

Ha úgy döntesz, hogy fellépsz a jogsértés ellen, akkor első körben természetesen a peren kívüli eszközöket érdemes megvizsgálni. Ez praktikusan egy hivatalos levél, amiben ismertetjük a jogsértés tényét és megoldási javaslatokkal élünk. Kérhetjük a kép felhasználásának megszüntetését, de együttműködést, felhasználási szerződést is ajánlhatunk, aminek jogdíj igény is része lehet. Ha ez nem vezet eredményre, akkor érdemes ügyvédhez fordulni, az általuk megfogalmazott és küldött levél már kellően elrettentő szokott lenni.

Ha nem sikerül peren kívül rendezni a helyzetet, akkor polgári peres eljárásra kerülhet sor. Ebben már értelemszerűen ügyvéd fog segíteni, és ebben az esetben kérhető a jogsértés bírósági megállapítása, befejezése, elégtétel nyújtása, kártérítés stb. Polgári per esetén a keresetlevél benyújtása a törvényszékekhez történik [a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény 20.§ (3) bek. aa) alapján].

Kevésbé ismert, hogy az interneten történő szerzői jogsértés esetén lehet az adott oldal tárhelyszolgáltatójához is fordulni bizonyító erejű magánokiratba vagy közokiratba foglalt értesítéssel. A szolgáltató ezt követően 12 órán belül köteles megszüntetni a hozzáférést a jogsértő tartalomhoz (erről a tartalomszolgáltatót 3 napon belül értesítenie kell, aki ezzel kapcsolatban kifogással élhet). Az eljárás részleteit az elektronikus kereskedelmi szolgáltatások, valamint az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások egyes kérdéseiről szóló 2001. évi CVIII. törvény 13. §-a szabályozza.

Ha szeretnétek a fényképekhez kapcsolódó jogi témákban még jobban elmélyedni, akkor kövessétek Mónika oldalát a Facebookon!

Ha tetszett a bejegyzés, akkor kövess Instagramon (@dreamworldphotohu) és YouTube-on (@dreamworldphotography) is, és ne felejts el körbenézni a Boltban!

Oszd meg!

Megosztás itt: facebook
Megosztás itt: twitter
Megosztás itt: linkedin
Megosztás itt: pinterest
Megosztás itt: print
Megosztás itt: email

Ez is érdekelhet

Utómunka alapok: A presetek használata Lightroomban és Photoshopban (VIDEÓ)

Szeretnél preseteket használni a Lightroomban vagy a Photoshopban az Adobe Camera Raw-val, de valahol elakadtál? Ebben a videóban megmutatom, hogy hogyan tudod betölteni (importálni) a preseteket ezekbe a programokba, illetve hogyan menthetsz saját preseteket, és általánosságban mik a testreszabás alapvető lépései. Mi is az a preset? A presetek olyan filterek, szűrők, hatások, amiket egy kattintással

Tovább olvasom »

Utómunka alapok: Tüntesd el a lila és zöld éleket! A kromatikus aberráció eltávolítása Lightroomban (VIDEÓ)

Találkoztál már azzal a jelenséggel, hogy a képeiden lilás és zöldes élek jelentek meg? Ez az ún. kromatikus aberráció, egy lencse leképzési hiba. Meglehetősen gyakran előfordul és elsősorban a kontrasztos részeknél jelentkezik. Hogyan lehet eltüntetni a kromatikus aberrációt a képről? Szerencsére gyorsan és egyszerűen szűrhető, korrigálható akár Lightroomban, akár Photshopban az Adobe Camera Raw segítségével.

Tovább olvasom »

Portré retus egy kattintással? (Majdnem) lehetséges (VIDEÓ)

Szeretnéd meggyorsítani a retusálás folyamatát? Ebben a videóban megmutatom, hogy hogyan készíthetsz magadnak egy olyan Photoshop actiont, amivel egyszerűsítheted a retusálást, és így nem szükséges ugyanazokat a lépéseket újra és újra végrehajtanod minden képnél. A használata ezután mindössze egy kattintás, tehát akkor is tudod alkalmazni, ha még nem ismered jól a Photoshop eszközeit. Az elkészítést

Tovább olvasom »

Szólj hozzá!

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Scroll to Top